Miért jók a midikloriánok?

Végre elindult a Rossz osztag új évada. Az első néhány részben rögtön teljesebb képet kaphattunk a Tantiss-hegy mélyén folyó kísérletek céljáról, illetve eszközeiről, s A Mandalóri után újfent előkerültek az M-számok is, más néven a midikloriánok, amik máig az univerzum egyik legmegosztóbb részei. De mit is tudunk róluk és miért kezelik most sokkal jobban az „erőkáromlásnak” kikiáltott sejtlakókat, mint 25 évvel ezelőtt?

Ugyan a nyitórészek elemeikben sok újdonsággal nem szolgáltak, de egyértelműen kimondtak és megerősítettek olyan dolgokat, amiket eddig a nézők csupán külön darabkákból rakhattak össze. Dr. Hemlock és a Nekromanta-projekt Palpatine halhatatlanságának biztosítását szolgálnák, csakhogy ennek egyik legfőbb nehézsége pont az, amit a Császár a legjobban meg akarna őrizni, vagyis az erőérzékenysége. Őt nem lehet csupán csak úgy átköltöztetni egy akármilyen új testbe vészterv esetén, az Erő maga pedig szorosan összefügg a midikloriánokkal. Legalábbis laboratóriumi körülmények között sokkal többet számít, mint egyébként, egyfajta tudományos kapocs a fizikai és a megfoghatatlan között. Palpatine-nak egy olyan testre lenne szüksége, aminél ezek száma nem csökken, ám felemlegetésük sokakból nemtetszést váltott ki.

A midikloriánokról először a Baljós árnyakban esett szó, 25 évvel ezelőtt, s akkor igen nagy felháborodás követte ezt (bár előtte is már a könyvekben például Lando is használt olyan eszközt, ami képes volt bemérni az erőérzékenységet, csak nem tudtuk mi alapján). Qui-Gon Jinn nemes egyszerűséggel közölte a nézőkkel, hogy az Erő bizony mérhető, amit egyfelől logikai oldalról vizsgálva volt, aki elfogadott, spirituális oldalról nézve viszont hatalmas sületlenségnek hangzott. Az Erő pedig addig egyértelműen egy spirituális fogalom volt, s így nem csoda, hogy nem nézte szinte senki jó szemmel a furcsa magyarázatot. Akkoriban valószínűleg feleslegesnek is tűnt az Erő „lehúzása” a kézzel fogható világba, hiszen, ha a próféciát magát jobban bemutatják, s azt, hogy miért illik a kis Skywalkerre, vagy csak egyszerűen az Erőre bízzák a választ mérések nélkül, az nem változtatott volna a történet folyamán, s Anakin legendájához is inkább hozzátett volna.

A film után élőszereplős tartalmakban sokáig nemigen foglalkoztak velük, s csak kiegészítő művekben, leginkább a könyvekben bukkantak fel. Ezekben a történetekben is többször akarták átömlesztéssel erőnyerésre használni őket, például Dooku is megpróbálta halott barátja, Sifo-Dyas vérével Grievoust erőérzékennyé tenni, természetesen sikertelenül. A filmbéli magyarázat szerint a midikloriánok minden élőben megtalálhatóak és közvetítik az Erő akaratát a világba. Ha valaki fogékony rájuk akkor meghallhatja őket, segítségükkel érzékelheti az Erőt, s maga mellé állíthatja azt. Ez további, mára Legendákba tartozó, művekben kiegészült mindenféle skálákkal és számszerűsített adatokkal, ezek alapján például egy átlagos emberi lényben kétezer található egy sejten belül, ez öt-tízezer közöttire nő egy jedi esetében, tízezer fölött már csak bizonyos fajok vére, mint Yodáé tartalmazhat, az Anakin által produkált húszezer körüli szám pedig szinte a lehetetlen tartomány. Érdekesség, hogy voltak bolygók, például a gazdagságáról ismert Vjun, ahol a vagyoni és nemesi rangot is ennek segítségével határozták meg a Legendákban.

Arról, hogy mi alapján csoportosulnak valakiben (vagy éppen miért nem) viszont nemigen született elmélet, ahogy arról sem, hogy mennyiben ragaszkodnak eredeti lakóhelyükhöz, de valószínűsíthető, hogy csak a konkrét gazdatestükkel működnek. Arról már annál több elmélet született, hogy például mi történik akkor, ha az erőérzékeny illetőt nagy vérveszteség vagy végtagvesztés éri. Mivel Anakinból a harmadik film végére nem sok maradt (viszont a későbbiek miatt nem csökkenhetett az ereje), ezt végül a jedik és a sith-ek esetében is úgy magyarázták ki, hogy bár sok mindent jelezhetnek ezek a kis lények, a végén minden az alanyon múlik. A jedik több összpontosítással ugyanúgy meghallhatták a szavukat mint előtte, a sith-eket pedig ezúttal is a harag vezette ugyanarra az eredményre. Az egyetlen kivétel elvileg a fizikailag megnyilvánuló erőképességekre vonatkozik, tehát például az erővillámra, melyhez muszáj testi közvetítést alkalmazni. Ezt, a midikloriánok jelentőségét háttérbe szorító újfent spirituálisabb magyarázatot a rajongók is sokkal jobban fogadták, bár azért továbbra is óvatosan kezelték minden oldalon. A legtöbb skála és egyéb mára pedig már a Legendák részét képezi, viszont például A klónok háborúja hatodik évada nem, s ez volt az a pont, ahol mozgóképen legközelebb hallhattunk e lényekről.

A többrészes történetszálban Yoda mester Qui-Gon Jinn hangját követve útra kelt, hogy választ kapjon bizonyos kérdéseire, s közben eljutott az Élet Forrásához is. A Sors című részből megtudhattuk, hogy a midikloriánok ennél a forrásnál születtek, s összekötik a Kozmikus Erőt az Élő Erővel (öt éteri lény segítségével: Szomorúság, Düh, Derű, Zűrzavar és Öröm), ezzel létrehozva az életet. Nélkülük semmi sem létezhetne, tehát nem csupán átjárnak mindent, hanem ők maguk az élet okai. Erre Darth Plagueis, Sidious mestere is rájött, s manipulálni próbálta őket, mire védekezésképpen az univerzum elvileg létrehozta Anakint (a Legendákban legalábbis, bár még ott sem tisztázott pontosan, hogy mit ügyködött). Yoda azzal, hogy jobban megértette mibenlétüket és kiállt pár próbát, megtanulhatta, hogy hogyan tudja majd halála után megőrizni saját tudatát, hogy az ne simuljon teljesen bele a Kozmikus Erőbe. Ezen a ponton megint a spiritualitással kötötték egybe a kis sejtlakókat, bár az nem világos, hogy ebben az esetben mi történik a hozzá kapcsolt midikloriánokkal, vagy hogy pontosan hogyan is szólítja őket mikor szeretne újra a világi léthez kapcsolódni. Utóbbit valószínűleg sohasem fogják bővebben kifejteni, de ugyebár vannak dolgok, amiket jobb nem bolygatni.

Lucas egyébként részben a mitokondriumról mintázta a midikloriánokat, amik ugyebár a földi „valós” biológiában egyfajta energiatárolók, így érdemes őket erről az oldalról is nézni. Minden midiklorián önmagában is szentinens elvileg, de csoportosulva tudják hatékonyan segíteni hordozójukat. A csoportosulás oka nem ismert, viszont nem is feltétlen szükséges ahhoz, hogy valaki hatalmassá váljon az Erő szempontjából, általában az akaraterő, a tanulás és a filozófia elsajátítása sokkal többet számít, ahogy azt az Ahsoka sorozatban bemutatták (bár így joggal merülhet fel a kérdés, mi az az akarat mennyiség, ami megidézheti például hirtelen és miért szólnak le valakit ha kevés). Tudjuk, hogy Lucas folytatástrilógiájában is központi szerepet kaptak volna egyébként, mint a whillek, isteni és örökkévaló organizmusok akaratának közvetítői. Bár nyilván nem tudhatjuk, hogy abból a történetből mi kerekedett volna ki, de az Erő spiritualitása és csodája így is jócskán meg lett bolygatva az idők során, s szerencsére az új történetek inkább a másik oldaláról igyekeznek megfogni őket.

A Rossz osztag és A Mandalóri is egyelőre csupán indikátorokként, eszközökként kezeli őket, s erősen hagyatkoznak az M-szám elnevezésre, ami szintén egyrészt sokkal jobban jön ki a kutatói környezetben, másrészt láthatóan nem akarja megváltani az egész eredeti koncepciót. Hemlock és a galaxis számára a midiklorián csupán egy elnevezés, ami értelmet ad egy számukra megfoghatatlan dolognak, de aminek a lényegét nem érthetik. Ha ezt annak idején is inkább egy ilyen környezetben vagy kívülállók, s nem a Rend szempontjából kezdik pedzegetni, lehet jobban jött volna ki, de az is tény, hogy jól szimbolizálta a Jedik elvilágiasodását, ami az előzmények egyik központi témája. Ráadásul azt is jól megmutatja, hogy a kívülálló emberek, mindig egyszerűbb, saját magyarázatokat gyártanak az olyan dolgokról, amiket nem értenek. Egyébként a Legendákban a klónháborúk során egy Ko Sai nevű kaminói kísérletezett legtöbbet velük, s megpróbálta megfejteni a jedik genomját, majd a Birodalom megalakulása után az Erőt teljesen lehúzták a fizikai síkra. Palpatine tudósai szétszedték és megalkották a készüléket, ami képes volt bemérni az alapját alkotó energiát, azaz magát az Erőt. Akár ugyanilyen kísérletek is helyet kaphatnak még valahol a Tantiss-hegy mélyén, immár a kánonban.

Valószínűleg egyébként nem is lehet megfogni, sem megmagyarázni jobban az Erőt Obi-Wan és Yoda eredeti szavainál, így a rajongók is hiába keresnek tökéletes összefüggéseket ez ügyben. A midikloriánok már kitörölhetetlen részei az univerzumnak, legalább annyira rejtélyesek, mint maga az Erő, s mindenki eldöntheti mennyiben fogadja el a magyarázatukat.

About Author