A Nekromanta Program, avagy Omega, a hiányzó láncszem

A Rossz Osztag harmadik évada szorosabb összekötettést teremtett az animációs sorozat és a Mandóverzum között, mikor Palpatine a Tantiss-hegyre tett látogatása során a Nekromanta Programmal kapcsolatos fejleményekre volt kíváncsi. Az évad további része szintén bővítette a projekt hátterét, de mi is ez pontosan?

Amit eddig is tudtunk, csak nem sejtettünk

Már A Mandalóri 3. évadában, az Árnyéktanács ülésén sejthető volt, A Rossz Osztag viszont egyértelművé tette, hogy a Nekromanta Program Palpatine visszatérésének lehetővé tételére irányul.

Az Uralkodó a néhai mesterétől örökölt lélekátvitel technikával szállt meg halála pillanatában egy előre elkészített klóntestet. Ám sem Plagueis sötét képessége, sem a klónozás technológiája nem állt készen arra, hogy alkalmas legyen erre az okkult aktusra. A test így nem volt képes maradéktalanul befogadni Palpatine erejét, aminek következtében rohamos ütemben roncsolódni kezdett. Ezért volt Sidious olyan ramaty állapotban a filmben, illetve ezért kellett létfenntartó berendezéshez rögzíteni. Mindezt a Skywalker kora regényváltozatából tudjuk.

Palpatine Sith kultistái mindent megtettek annak érdekében, hogy megpróbáljanak egy megfelelő testet létrehozni nagyuruk számára, de nem jártak sikerrel. Ezeknek a kísérleteknek volt az eredménye Snoke, illetve egy Dathan nevű fiú is. Dathan a kísérlet szempontjából egy sikertelen mellékvágánynak bizonyult, hiszen nem lett Erő-érzékeny. Az Exegolról való távozása után viszont kislánya született egy Miramir nevű nőtől. Ő lett Rey, aki révén, hogy természetes úton született és fogékony volt az Erőre, már alkalmas gazdaszervezet lett volna Palpatine hatalmának, ha szülei nem rejtik el a Jakkun.

A Rossz Osztag és A Mandalóri ugyanakkor újabb réteget adtak Palpatine visszatérésének tudományos-fantasztikus részéhez. Ezen felül személyes történeteket kapcsoltak ahhoz mind Omega, mind Grogu révén.

A Nekromanta Program története

Tipoca City megsemmisítése után a Birodalom kisajátította a kaminóiak klónozó technológiáját és az egész projektet átköltöztette a Wayland bolygóra, a Tantiss hegyre. A Tantiss egyébként már a Legendákban is birodalmi klónozás helyszíne volt. Még Thrawn admirális is igénybe vette az itt hátrahagyott technológiát az Ismeretlen Területekről való visszatérése után. Mivel a Mandóverzum története a klasszikus Thrawn-trilógiához nagyon hasonló irányt vett, jó esély van rá, hogy viszontlátjuk még a helyszínt.

A kánonban a Tantiss adott helyet Palpatine legtitkosabb tudományos kísérleteinek Royce Hemlock vezetésével. Ide tartozik a Nekromanta Program is. A projekt célja az volt, hogy rájöjjenek, hogyan lehet létrehozni egy olyan klóntestet, mely magas „M”, azaz midiklorián-számmal rendelkezik. Ennek érdekében különböző, fogságba ejtett klónok vérét midikloriánban gazdag vérrel keverték és azt vizsgálták, képes-e a kettő keveredni degradáció nélkül. Ehhez a folyamathoz a midikloriános vért a galaxis különböző szegleteiből elrabolt, az Erőre fogékony gyermekektől gyűjtötték be, akik szintén a Tantisson voltak fogságban.

A kísérletek azonban csaknem az utolsó szálig sikertelenül végződtek, egy kivétellel. Omega, a Nala Se által létrehozott, öregedésgyorsítás nélküli, női Jango Fett klón genomja ugyanis alkalmasnak bizonyult a célra. Erről Nala Se is tudott, s valószínűnek tűnik, hogy maga is ezzel a céllal hozta őt létre, ám nem akarta, hogy tudományos áttörése a Birodalom kezébe kerüljön, így egy darabig azzal hátráltatta a kutatást, hogy megsemmisítette az Omegától vett vérmintákat. Végül kiderült a turpisság és a Birodalom hajtóvadászatot indított a lány után, ám Hemlock kísérlete így is kudarcot vallott. Miután Omega testvérei segítségével megszökött, a kutatást vezető könyörtelen tudós meghalt, Nala Se pedig felrobbantotta a labort, ezzel a teljes kutatás megsemmisült.

Hogyan tovább, Nekromanta?

Noha a törekvés jelentősen visszaesett a Tantiss létesítmény pusztulása és Tarkin általi lezárása után, Palpatine nem adta fel az örök élet kulcsának keresését. A Birodalom folytatta a Nekromanta Programot, melynek központja Palpatine titkos bázisára került át az Exegolra. Emellett a kutatás más helyszíneken is folytatódott, mint például a Nevarro. Így jutunk el az idő előrehaladtával Pershing doktor tevékenységéhez is, melyben Grogu valószínűleg ugyanazt a funkciót látta el, mint a Tantisson raboskodó gyerekek.

Az endori, majd a jakkui csata után vegetáló birodalmi maradványoknak csak a legfelső szintje, az Árnyéktanács tudott Palpatine törekvéseiről. A projekt vezetője a folytatásfilmekben látott Armitage Hux apja, Brendol Hux volt, a tevékenységébe pedig tudományos részről Gideon moff is besegített. Gideon azonban saját malmára hajtotta a kutatás vívmányait. Saját magából szeretett volna egy Erő-használó klónhadsereget létrehozni a Mandalore felszíne alatt rejlő bázisában. Törekvéseit végül a mandalóriak hiúsították meg, mikor visszafoglalták otthonukat.

Nincs ló, jó a szamár is

Így hát Palpatine tudományos kutatásai a Nekromanta Programban újra és újra zátonyra futottak, aminek révén nem maradt más választása, mint egy természetes úton létrejött utódot felhasználni lelkének hordozójaként. Saját „unokája”, Rey tökéletesen alkalmas lett volna a célra, ha nem csúszik ki a kezei közül. Helyette Vader leszármazottja, Ben Solo, avagy Kylo Ren került a célkeresztbe.

Mikor Rey ismét színre lépett, egymás ellen fordította a két fiatalt, hogy kiderüljön, melyikük az erősebb, ezáltal az alkalmasabb. Azt viszont nem tudta, hogy kettejük között egy különleges kapcsolat, egy diád áll fenn. Ennek energiáját felhasználva végül saját testében támadt fel, míg a régmúlt jedijeinek erejével Rey le nem győzte őt egyszer, s mindenkorra.

A fentieket videóban is megénekeltem, íme:

About Author