Akolitusok, avagy a sith-ek iskolája

Március 19-én berobbant a következő élőszereplős Star Wars sorozat, Az akolitus első kedvcsinálója. A magyar cím – különben helyes – fordítása kavart vitákat a rajongók körében, holott az akolitusok mind a Legendákban, mind a kánonban régtől részei a Star Wars univerzumának.

Az ógörög eredetű, kísér, szolgál jelentésű ‘akolutheó‘ szó a római katolikus egyház révén terjedt el a modern nyelvekben (a latin ‘acolythus’ kifejezés egy szolgálati fokozatot takar az egyházban, korábban a kisebb rendek egyike). A Star Wars nyelve az angol, az ‘acolyte’ szó a Cambridge Dictionary szerint egyrészt a pap segítőjét jelenti, másrészt általánosabb értelemben bárkit, aki követ egy másik személyt, vagy segít neki.

A Star Wars világában ezt a kifejezést a sith-ek környezetében alkalmazták, a Lengedákban is így tettek. Már a 2002-es Star Wars: The Clone Wars videójátékban megjelent a Dooku grófot szolgáló „három sötét akolitus” (Dark Acolytes), de a sith akolitusok Drew Karpyshyn Darth Bane-trilógiájában is felbukkantak. (Igaz, magyarul ez nem különösebben jön át, A pusztítás útja 2010-es kiadásában például a sith acolyte magyarul „sith-inas” lett.) Az akolitusok a Legendákban sith-nek nem számító, de őket követő sötét erőhasználók voltak, s Az akolitus c. sorozat showrunnere, Leslye Headland maga is a Bővített Univerzum olvasójának és kedvelőjének vallotta magát, hangsúlyozva, hogy bőven merített ezekből a történetekből. Érdemes tehát megnézni, kik is volt az akolitikusok a Legendákban, és persze a kánonban is.

Felvételi a Sötét oldalon

A Legendák idővonalán az akolitusok már a Knights of the Old Republic idején felbukkannak, Darth Malak is több akolitust képzett, akikkel később a jó útra visszatért Revannak is meg kellett küzdenie. A Sith Birodalom virágkora idején még nem élt a kettő szabálya, így elég sokan álltak akolitusnak. Ez jellemzően az alábbiak szerint történt:

1. Egy birodalmi alattvalóról kiderült, hogy nem kicsit erőérzékeny;
2. A kivégzés és sith-nek állás alternatívái közül valamiért az utóbbit választotta;
3. A Korriban bolygó Sith Akadémiájára került, hogy megtanulja az erőhasználat alapjait, s próbák döntsék el, méltó-e arra, hogy valamelyik sith tanítványává legyen.

A próbákon a nagy többség életét vesztette, nem ritkán más akolitusok kezétől. A sikerrel vizsgázók viszont nemsokára találkoztak mesterükkel, hogy jobbakká válhassanak, na nem éppen erkölcsileg.

Darth Bane fiatalkorában, amikor Kaan nagyúr Sötét Testvérisége fogta össze és vezette a sith-ek hadát, a dathomiri és az iridoniai akadémiákon képezték a sith akolitusokat. A sith-képzés hierarchiája ekkoriban úgy nézett ki, hogy azokból, akik csak kicsit voltak fogékonyak az Erőre dühödt sith harcosokat faragtak a Honoghr, a Gentes vagy a Gamorr bolygók valamelyikén, míg az ennél némileg tehetségesebb lettek sith orgyilkosok és kémek, az ő nevelőintézményeik az Umbarán, a Ryloth-on, illetve a Nar Shaddaa-n áltak. Az akolitusok (vagy ahogy magyarul fordították az „inasok”) már jóval képzettebbek voltak az Erőben, sith mesterek tanították őket, tudásuk pedig a jedilovagokéval ért fel. A Sötét Testvériség élcsapatának lényegében az akolitusok számítottak, míg az igazán nagyhatalmú vezetők a Korribanon képzett Sötét Úrnők és Nagyurak voltak.

„Azok, akik túlélik a kiképzést Sith-inasokká válnak, és a hadseregünkben harcolnak. Ők a Jedi-lovagok ellenpárjai. Ám ahogyan a Jedi-lovagok engedelmességgel tartoznak a Jedi-mestereknek, úgy az inasok engedelmességgel tartoznak a Sötét Úrnőknek és Nagyuraknak.” (Drew Karpyshyn: A pusztítás útja. Ford. Szente Mihály. Szukits Könyvkiadó, 2010.109.)

Dooku akolitusai

Darth Bane a kettő szabályával alapjaiban újította meg a Sith Rendet. Mindössze két sith nagyúr maradt, ám bizonyos esetekben szükség volt egyéb Sötét oldali személyekre: orgyilkosokra és kémekre, akik segítették és szolgálták a nagyurakat, de maguk nem váltak sith-ekké. Ezeket hívták ekkor sötét akolitusoknak. Leginkább a klónok háborúja idejéből vannak róluk ismereteink, Dooku gróf toborzott magának ilyen segítőket. Bár az első később sötét akolitusként azonosított személy már Michael A. Stackpole Én, a Jedi c. regényében felbukkant (Nikkos Tyris), valójában Asajj Ventress lett az első olyan karakter, akit Dooku sötét oldali tanítványaként hoztak létre, Dooku egy korábbi látványterve alapján. Maga a név a Star Wars: The Clone Wars video game játékhoz köthető, ebben bukkant fel a Dookut szolgáló „sötét akolitus trió”, akikkel Mace Windu végzett a geonisisi csatában.

A Wookieepedia szerint Darth Tyranus tanítványait a kánonban is sötét vagy sith akolitusnak nevezik, a három legismertebb ilyen személy pedig Asajj Ventress, Savage Opress, valamint a Sötét oldalra áttért Quinlan Vos. Ezek a sith akolitusok nemcsak orgyilkosként vagy ügynökként szolgálták Tyranus nagyurat, hanem a szeparatista hadsereg irányításában is komoly szerepet vállaltak.

A Legendákban ráadásul jóval több sötét akolitus szolgálta Dooku grófot: bukott jedilovagok (Kadrian Sey, Tol Skorr), éjnővérek (Saato) vagy egyéb erőhasználók (Ror). Az izgalmasabb sötét akolitusok közé tartozik például a gróf doppelgängere vagy épp Sora Bulq egykori jedimester, aki az egyik legerősebb akolitusként Dooku tanácsadója, testőre és az akolitusok második számú vezetője is lett. Ugyancsak megemlíteném a chiss Sevran’ce Tann nevét, aki a Chiss Űrt elhagyva állt Dooku szolgálatába, s tanulta ki a Sötét oldal praktikáját. Sevran’ce azonban nemcsak akolitus lett, hanem mint chiss taktikai géniusz a Droidhadsereg egyik parancsnokaként is szolgált. Dooku akolitiusainak sora még tovább folytatható.

Vader nagyúr ifjú segítői

Darth Sidious, miután Uralkodó lett, ugyan tartotta magát a kettő szabályához, de szükségét látta, hogy Darth Vaderen kívül is bőven legyenek mellette sötét erőhasználók. Így több erőérzékeny ügynököt is tudott mozgatni egyszerre, s akár új tanítványt is választhatott a másodvonalból, ha Vaderrel történt volna valami. Elvégre a Mustafaron kiderült, milyen csúnya balesetek fordulhatnak elő egy sith életében. A kánonban e feladatot többnyire az inkvizítorok látták el, a Legendákban viszont színesebb a kép. A The Force Unleashed II játékban ismerhettük meg a Starkiller halálát követően a Kaminón életrehívott Birodalmi Akolitus Programot, amelyben erőérzékeny fiatalok (vagy épp Starkiller-klónok) tanulták a Sötét oldal használatát.

Az oktatói gárda összetételéről nem sokat tudni, de úgy tűnik, a képzést Vader felügyelte, s tőle, illetve már „lediplomázott” akolitusoktól tanulhattak a résztvevők. A képzésük az erőtechnikákra fókuszált, s elhanyagolta a fénykardhasználatot és a harcművészetet, nehogy túl önállóvá válhassanak (párjaik, a kevésbé erőérzékeny „kardőrök” pedig szinte csak vívást tanultak, erőtechnikákat nem). Az akolitusok jellemzően rákaptak a Sötét oldal ízére, a körülöttük szolgáló kaminói személyzet legalábbis egyre gyakrabban lett megmagyarázhatatlan „balesetek” áldozata. Ezekről persze nem illett beszélni.

Nemzedékekkel a Birodalom összeomlása után Darth Krayt új Sith Rendje ugyancsak osztogatta az akolitus címet, mely nagyjából ugyanazt jelenthette mint a korai időkben: a Sith Rend előszobáját takarta.

Egy szekta a sith-ek tiszteletére

Az akolitus kifejezés már a kánonban is fel-felbukkant, különböző szervezetek kapcsán. A Dooku-féle akolitusokról már volt szó, de beszélhetünk éjnővér akolitusokról is. Az egyik leggyakrabban azonban egy az endori csatát követően felbukkanó különös vallási csoport kapcsán került elő ez a fogalom. A csoport tagjai Az Üresség Akolitusainak nevezték magukat, s a sith nagyurakat tisztelték vallásos hévvel. Hitük szerint az Erő maga a végzet, egy nagy folyó, amelynek hullámai mindenkit, aki hozzájuk hasonlóan nem erőérzékeny, eleve elrendelt irányokba sodornak. Ugyanez áll a legtöbb erőérzékenyre, aki nem ismeri fel képességeit, vagy – mint a jedik – „behódol” az Erő sodrásának. Csak a sith nagyurak szabadok, akik ismerik az Erőt s képesek mozgatni hullámait, s ezért méltók az áhítatra. A szekta egyik tagját, Vaneé-t filmben is láthattuk: a Zsivány Egyesben ő volt a szolgáló Vader mustafari kastélyában, aki értesítette urát Krennic igazgató érkezéséről.

A kultuszt Palpatine korábbi tanácsadója, a történész Yupe Tashu vezette, aki több fura akcióval próbálta ki hívei fanatikus hitét. Így például megvásároltak egy fénykardot, amely állítólag Darth Vaderé volt, hogy holtában visszaadják neki azt, annak elpusztításával. A jakkui csata előtt nem sokkal a szekta több véres felkelést robbantott ki köztársasági világokon, hogy meggyengítse az Új Köztársaság erőit. Ezeket leverték, ahogy Tashu eleve előre sejtette – híveit csak eldobható eszközökként kezelte, ahogy az Uralkodó is tette volna. Manipuláció és erkölcs terén mindenképpen utolérte urát.

A szekta széthullását vezére nem sokkal élte túl. A jakkui csata során ő és Gallius Rax, a birodalmi titkosszolgálat egyik vezetője fel akarták robbantani a bolygót a magjába dobott sith relikviákkal, hogy mind a köztársasági flotta, mind az Uralkodóhoz „méltatlan” birodalmi erők elpusztuljanak. Rax viszont a sith kegytárgyakkal együtt Tashut is a mélybe lökte (ki mint vet, úgy arat), majd menekülni próbált. Rae Sloane birodalmi főadmirális közbeavatkozása miatt azonban a láncreakció leállt, s Sloane megölte Raxot is, így a terv meghiúsult.

A szekta további jelentős tagja volt a pantorai akolituslány, Kiza, aki megkapta a néhai sith nagyúr, Exim Panshard maszkját. Kiza azonban a sith relikvia rabjává vált, s később Luke Skywalkerrel is párbajt vívott. Sőt Panshard még akkor is képes volt irányítani a lány testét, amikor az már elhalálozott.

A fentiekből is látszik, hogy a Lucasfilm sokfelé elindulhat a Köztársaság Fénykora végnapjaiban, tehát a Baljós árnyak előtt nem sokkal játszódó Az akolitus sorozatban a Sötét oldal felfedezésének útján. Az előzetes alapján a címszereplő akolitus az Amandla Stendberg által alakított Mae lesz, aki feltehetően olyasmiféle végrehajtó lehet a sith-ek kezében, ahogy a Dooku gróf idejében alkalmazott akolitusok. Lehet akár egy sith-ségre ácsingózó tanonc is, vagy éppen egy olyan sith nagyurak alatti, jedilovagokéval vetekedő tudású csoport tagja, mint a Sötét Testvériség akolitusai.

(A cikk első változata a Ziro.hu felületén jelent meg 2021. január 16-án, Szegvári Zoltán tollából. Az írást frissítette és kibővítette: Kádas István. A nyitóképen Mae Az akolitus sorozat előzeteséből, forrása: StarWars.com)

About Author