Fókák ihlették Rotta, a hutt stílusát
Rotta Roll!
Eredeti kép: Forrás: Brian N. Tissot
Nem csiga, hanem fóka! Szörnyektől és lényektől hemzseg A mandalóri és Grogu, de Din Djarin és Grogu egyiktől sem retten meg. Vagy inkább egyiket sem kíméli, hisz míg Mando a dolgok nehezebb részével van elfoglalva, lelence van, akit elbájol, s van, akit megesz. Előbbi sorba tartozik Rotta, a hutt is, Jabba immár tinédzser fiacskája, aki nem éppen a megszokott hutt képét kelti a vásznon. Karjai hosszabbak, hasizomban lenyomja a Ken figurákat, ráadásul egy gladiátor. De hogy született harcmodora, s mi köze hozzá a fókáknak?
Nem csiga!
Jabba megjelenése óta a huttok amolyan csupaszcsigakukacnak vannak tituálva a rajongók és a galaxis lakóinak nagy része által. Noha azért képregényekben, vagy például A Köztársaság Fénykorában sem csak trónolnak nyálkásan, azt általában ők is elismerik magukról, hogy okkal képzeli el így őket mindenki. Na de Rotta, sőt még az Ikrek is bizonyítják a film alatt, hogy azért nem árt hatótávon kívül lenni súlyos testükön.
A produkcióban a lényekért nagyrészt Hal Hickel felelt, aki az Industrial Light & Magic meghatározó munkatársa. Korábban olyan sikerdarabokon dolgozott, mint Az elveszett világ: Jurassic Park vagy a Zsivány Egyes – Egy Star Wars-történet. Hickel elárulta, hogy nyilván fókák ihlették mind Rotta harcmodorát, mind a film végi összecsapást.
„Valóban, a huttok mindig is mozgásszegény, testes lények voltak, akik többnyire egy helyben maradtak, mint például Jabba, vagy akár azok a huttok ebben a filmben, akik korábban már feltűntek a Boba Fett könyvében. De eddig még soha nem láttunk olyan huttot, aki izmos és fitt lett volna – egy harcost, aki valóban veszélyes lehet, és képes gyorsan mozogni.”
„Az ihletet az elefántfókák adták, pontosan az, ahogyan felegyenesednek, majd egymásnak csapódnak. A testük teljes elülső fele függőleges helyzetbe emelkedik, miközben a farkukhoz közeli rész a földön marad. Ők rendkívül nagy termetű fókák, van egy hatalmas, lelógó, zsíros orrszerű kinövésük. Amikor harcolnak, ezek a kinövések összecsapódnak. Mozgásuknak van egy jellegzetes, csoszogó hullámzása, amely során az egész testük hullámszerűen mozog. Az elülső uszonyaikat szinte kézként használják a talajon, ezért ezt a mozgást alkalmaztuk Rottánál is: ökleit a földbe támasztja, és úgy húzza előre a testét.”
Rotta a legnagyobb animációs kihívás címét is elnyerte
Büdöske nem csak az arénában bajnok: „Létrehoztunk egy úgynevezett Rotta-gurulást (Rotta Roll) is, amikor leereszkedik a földre, oldalra gurulva gyorsan helyzetet változtat, majd hirtelen felpattan, és újra támadásba lendül. Ez óriási kihívást jelentett, mert korábban még soha nem láttunk huttot így mozogni. Ráadásul a huttokat eddig mindig gonosztevőként ábrázolták, de Rotta nem csupán egy szörny vagy különös lény – ő egy együttérzést kiváltó karakter, aki teljes párbeszédjeleneteket visz végig Mandóval.”
„Mindig komoly feladat elérni, hogy a nézők érzelmileg kötődjenek egy digitálisan létrehozott szereplőhöz, és valószínűleg ez volt az egész produkció legnagyobb animációs kihívása.”
Kész, mostantól bébi Büdöske helyére egy fókabébit fogok képzelni.
About Author
