A Régi Köztársaság: a Nagy Hiperűrháború

Új cikksorozatunkban a Régi Köztársaság históriáját vesszük végig, bemutatva annak legfontosabb eseményeit. A Régi Köztársaság történetének I. része a Nagy Hiperűrháborút (YE 5000) mutatja be.

Előzmények

Körülbelül 25.000 évvel a yavini csatát megelőzően az ősi tythoni Erő-használók, a Je’daii Rend tagjai szervezetüket az Ossus világára költöztették és Jedi Rendnek nevezték el, majd felesküdtek a frissen létrejött Galaktikus Köztársaság védelmére. Ez a bejelentés nem tetszett minden Jedinek, egy csoportjuk, Xendor vezetésével, megalakulásuk után közel 500 év elteltével a Sötét oldalt is tanulmányozni kívánta, ami miatt a Rend kitaszította magából. Xendor követőkre talált, szervezete Lettow Légiói néven híresült el, majd megtámadta a Jedi Rendet, de végül elbukott. Ezt tartjuk számon Első hitszakadásként. Bár Xendor és követői elbuktak, évtízezredekkel később is fel-felbukkantak tanításainak követői, közülük is kiemelkedett Ajunta Pall. Pall rengeteg követőt gyűjtött maga köré, majd megtámadta a Jedi Rendet, nem sokkal a Második hitszakadást követően. Ez volt a Százéves Sötétség, amely rengeteg áldozattal járt (YE 7000-6900). A corbosi csatában sikerült legyőzni a jediknek Ajunta Pallt és követőit, azonban számos sötét jedi túlélte a konfliktust, köztük Pall is. A legyőzöttek rátaláltak a Korribanra és a sithekre, s egy kis erődemonstrációt követően (Ajunta lefejezte a sith királyt) az aranyvérű sith faj az érkezetteket istenként kezdte tisztelni. A sötét jedik a Sötét oldal felhasználásával és sith alkímiai eljárások segítségével idővel egységesítették szervezetüket az őslakosokkal, így született meg a Sith Rend, melynek első nagyura Ajunta Pall volt.

A Nagy Hiperűrháború kitörése

A Százéves Sötétséget és a Sith Rend megalakulását követően, a következő kétezer évben a Jedi és Sith Rend egymástól elszigetelve építkezett, fejlődött, s egymásról nem tudván létezett. YE 5000-ben azonban, két köztársasági civil, Gav és Jori Daragon új hiperűrútvonalakat kívántak felfedezni annak érdekében, hogy felhalmozott, hatalmas adósságukat kifizethessék. Véletlenszerűen ütöttek be a koordinátákat a navigációs számítógépükbe, s szerencséjükben bíztak, hogy túléljék a kalandot. Sikeresen visszalopott hajójukkal, a Starbreaker 12-vel végül a Korribanon landoltak. A sithek azonnal fogságba ejtették a nem várt jövevényeket.

Ekkoriban halt meg Marka Ragnos sith nagyúr, sírja felett pedig ádáz párbaj zajlott két leendő nagyúr, Ludo Kressh és Naga Sadow között a hatalom megszerzéséért. Miután tudomást szereztek a foglyoktól a Köztársaság létezéséről, Kressh kémeknek nyilvánította az érkezetteket és halálbüntetést követelt, Sadow azonban másképp gondolta. Megrendezte a civilek szökését és elhitette a sithekkel, hogy a mentőakciót a Köztársaság ügynökei hajtották végre. Valójában azonban a testvérpárt magánál tartotta, egymástól elkülönítve, és saját céljaira kívánta őket felhasználni, vendégeivel pedig szövetségesként viselkedett.

A mesteri álhír segítségével Sadow felhergelte a sitheket, ám riválisa, Kressh rájött a cselszövésre, ezért Sadow Jori közbenjárásával legyőzte riválisát és elindította a sith inváziót. Habár Jori megszökött Sadow elől és figyelmeztetést küldött a Koros rendszerben uralkodó Teta császárnőnek (aki a Köztársaságnak továbbította a közelgő invázió hírét), az intelmet csak kevesen vették komolyan. Ilyen körülmények között érte el Coruscantot a sith támadás. Sadow mozgósította erőit és egyszerre több köztársasági világot támadott meg. Szem alakú meditációs gömbjéből, melyet a Primus Goluud vörös óriása körül helyezett el, személyesen irányította a csatákat és a csatameditáció nevezetű Erő-képességgel sokszor javára fordította a csaták kimenetelét. Ekkora nyers és kegyetlen erővel szemben, úgy tűnt, a Köztársaság tehetetlen.

Fordulópontok

Naga Sadow uralma azonban nem tartott örökké. Egyrészt, idővel Gav ellene fordult, mikor szép lassan kiderítette, hogy a sith nagyúr végig csak kihasználta. Másrészt, a Köztársaság felfedte, hogy Sadow Erő-illúzió segítségével sokkal nagyobb sereget vetített ki, mint amennyi katonája valóban volt. Sadow érezte, hogy a háborút el fogja veszíteni, nyomában volt Jori Daragon a Koros Major teljes haderejével és a Köztársasággal. Végül a Yavin IV-re vonult száműzetésbe, massassi harcosaival pedig felépíttette a Nagy Templomot, a Lázadók Szövetségének későbbi főhadiszállását. Massassi harcosai pedig idővel állatias visszafejlődést mutattak.

A háború utóhatása és következményei

Amiatt, hogy a sithek pusztítása ne ismétlődhessen meg, a Köztársaság és a Jedi Rend megkezdte a sithek kiirtását, nem kímélve senkit a sith világokon. A kegyetlen mészárlás egyik túlélője, Tenebrae a szülőbolygóján, a Nathemán végrehajtott egy embertelen rituálét, melynek eredményeképpen a bolygóra csalt 8000 megmaradt sith nagyúr elméjét kontrollálta, majd a sitheket gyakorlatilag felemésztette (Iokath világán talált szuperfegyver, a Zildrog segítségével). A folyamat magát az Erőt is elnyelte, így a Nathema egy kihalt pusztaság maradt, Tenebrae pedig közel halhatatlanná vált. Felvette a Darth Vitiate nevet és megtalálta az elveszett sith kolóniát a Dromund Kaason, ahol sith császárrá kiáltotta ki magát. Vitiate ezt követően több mint ezer éven át rejtőzött, manipulálta a mandalóri harcosokat és később Revan és Malak Sötét oldalra fordulásáért is személye okolható.

Legközelebb Freedon Nadd és Exar Kun háborúi kerülnek terítékre, cikksorozatunk összes részét egy helyen pedig itt találod.

About Author