Öreg Solo nem vén Solo – elolvastuk a Star Wars: Han Solo: Hunt for the Falcon képregénysorozatot
A kép forrása: Wookieepedia
A folytatástrilógia kora sajnos nagyon kevés írott kiegészítő tartalommal van egyelőre ellátva, és ugyanez a helyzet az azt megelőző évekkel kapcsolatban. Így szívesen olvasok bármilyen tartalmat, ami ezt a korszakot gazdagítja. Ezen alkotások sorát gyarapítja Rodney Barnes ötfüzetes minisorozata, ami az idős Han Solóra helyezi a hangsúlyt és azt mutatja be, hogy hogyan kutatott az Ezeréves Sólyom után.
Unalmas hétköznapok
Az ébredő Erő előtti évek történéseit már ismerjük a Vérvonal c. regénynek köszönhetően Leia Organa, A sithek árnyéka regényből pedig Luke Skywalker és Lando Calrissian szemszögéből. Olyan regény azonban nem született, ami a csempészből lett lázadó tábornok Han Solo nézőpontjából mutatta volna be ezt az időszakot. Ezt a hiányt, terjedelmi korlátai miatt, csak részben tudja pótolni a Han Solo: Hunt for the Falcon. Ettől függetlenül azonban én mégis örültem, hogy végre született egy olyan kánon alkotás, ami róla szól.
Barnes remekül bemutatta, hogy milyen kihívásokkal is kell megküzdenie a megöregedett Solónak. Az egyik kalandból a másikba rohanó csempész és a Galaktikus Birodalom ellen évekig harcoló lázadó pilóta nehezen tudja elfogadni az átlagos hétköznapokat. Ezt csak tetézi, hogy a családjával való viszonya is megromlott. Bár a történet időrendben elfoglalt helye a képregényből nem derül ki, de valahol a Vérvonal után járhatunk időben, és bár ez sincs kimondva, de könnyen rájöhet az ember, hogy annak az oka, hogy Han és Leia ekkor már jó ideje nem beszéltek egymással az az, hogy fiuk átállt az Erő sötét oldalára.

Az ekkor épp siklóversenyzőket menedzselő Solo egy szerencsétlenül vezető pilótájának a bénázását végignézve határozza el, hogy visszaszerzi élete hajóját, bár épp nem tudja, hogy hol van. Lando ugyan próbál hatni Hanra, hogy ne rohanjon vissza a múltba, ehelyett próbálja meg elfogadni és élvezni a jelent, de az öreg csempész hajthatatlan. Ezzel veszi hát kezdetét a hajsza az Ezeréves Sólyom után. Ennek során Han hamar rájön, hogy egyedül ezt mégsem képes megcsinálni, így újra összeáll a Kashyyykon immár békés családi életet élő Csubakkával, egy ,,utolsó közös kalandra”. A vuki és az öreg csempész kapcsolata azonban már közel sem olyan, mint amilyen egykor volt. Döcögősen indul, sokszor össze is kapnak egymással a munka során, de ennek ellenére ugyanúgy ott van az egymás iránti hűség is.
A páros keresztül-kasul bejárja az Új Köztársaság korának alvilágát Han űrhajóját keresve, ami a minisorozat egyik legjobb része volt. Megjelent a képregényben Az ébredő Erőben emlegetett Ducain, és az Irving fiúk is szerepelnek a történetben. Jók voltak Han és Csubakka interakciói, kényszerszövetségei velük, amik aztán így vagy úgy, de árulással végződtek. A sorozat fináléjában pedig hőseink végül eljutnak a Jakkura. Itt Solónak és társának Unkar Pluttal és verőembereivel, droidjaival, illetve különféle szörnyekkel kellett szembenéznie. Itt egy egész korrekt akciót kaptak az olvasók a történettől, de igazán semmi kiemelkedőt. Ami viszont igazán kiemelkedő volt a képregényben, az az, hogy Ramon Rosanas rajzai milyen jól elkapták az öreg Harrison Ford arcát. Rosanasnak sikerült valósághűen visszaadnia a képregénysorozat lapjain Ford arckifejezését, de nem fotorealisztikusan, és nem is úgy, ahogyan azt Salvador Larroca csinálta. Nagyon tetszettek a visszaemlékezések is, amik betekintést engedtek Han és Leia házasságában, illetve azt is megmutatták, hogy milyen volt Han Solo édesapaként. Szintén egy nagy pozitívum volt, ahogyan Barnes megmutatta a történettel Solo identitásválságát.

Mégis, egy kis hiányérzettel fejeztem be a Star Wars: Han Solo: Hunt for the Falcon képregénysorozatot, ugyanis véleményem szerint úgy ért véget, hogy nem igazán alapozta meg Han és Csubakka későbbi csempész karrierjét. Összességében Rodney Barnes minisorozatát egy korrekt és szórakoztató történetnek tartom. Elsősorban Han Solo, az eredeti- és folytatástrilógia rajongóinak lehet igazi csemege a képregény. Egyelőre azonban csak angol nyelven elérhető, és bár a Maxim újraindította a Star Wars képregények kiadását Magyarországon, de úgy látszik, hogy a közeljövőben A Köztársaság Fénykora, illetve a 2020-2025 közötti fősodor részleges befejezése lesz náluk a prioritás. A Han Solo: Hunt for the Falcon magyar kiadása csak ezek után tűnik elképzelhetőnek.