Crosshair: a Birodalom orgyilkosából a legféltőbb nagytesó

Crosshair avagy magyarul Célkereszt, más néven CT-9904 a klónok háborúja idején a Köztársaság Nagy Hadseregében szolgált, a 99-es klónosztag (vagyis a Rossz Osztag) mesterlövészeként. Társaival, Wreckerrel (Zúzó), Hunterrel (Vadász), Techhel és Echóval számtalan sikeres küldetést tudhattak a hátuk mögött, előrelendítve ezzel a Köztársaság és a jedik béke iránti törekvéseit. Mi történt a csapattal az elhíresült 66-os parancs után? Miként is változott meg ez idő alatt Crosshair személyisége? Mi vezetett odáig, hogy egy pimasz, társaival előszeretettel feleselő, önfejű, kritikát nehezen viselő, magát felsőbbrendűnek gondoló klónból mégis egy esendő, de szerethető karakter lett? Ebben a cikkben ennek próbálunk utánajárni.

Good soldiers, follow orders

A sorozat közvetlenül a 66-os parancs előtt veszi fel a fonalat, amikor is hősünket és osztagát a Kaller bolygóra vezénylik, ahol még javában dúl a háború a szeparatisták ellen. Depa Billaba jedimester és tanítványa, Caleb Dume megsegítésére érkeznek ide. Miután a Batch leszámol a droidokkal Depa klónjai megkapják a 66-os parancsot, minek következtében a klónok megölik őt, Calebnek viszont Hunter segítségével sikerül elmenekülnie a rátámadó Crosshair elől. A Batch tagjait mutációik immunissá tették az inhibitor chip működésével szemben, továbbra is képesek felülbírálni a parancsokat. Crosshair chipje azonban mutációi ellenére magasabb hatásfokon működik, befolyásolva ezzel tudatát és tetteit.

Hazatérve a Kaminóra a csapat tagjai megismerkednek Nala Se orvosi asszisztensével, Omegával, aki hozzájuk hasonlóan egy genetikailag módosított Jango Fett-klón, aki egyrészt nő, másrészt  nem alkalmaztak rajta fejlődésgyorsítást. Így habár sokkal fiatalabbnak tűnik az osztag tagjainál, valójában jóval idősebb náluk. Szinte tinilányokat megszégyenítő módon rajong a Batchért és hamar belopja magát a marcona katonák szívébe. Miközben Tech próbál rájönni mi történt a klónokkal, megérkezik a Kaminóra Tarkin, hogy módosítsa a megállapodást a bolygó miniszterelnökével, Lama Suval és hogy tesztelje a klónhadsereg tudását. Tarkin a többi klónhoz hasonlóan a Batch tagjait is egy harci szimulációba küldi, hogy megbizonyosodjon képességeikről. A csapat tudása, kitartása és a harctéren nyújtott összhangja végül lenyűgözi Tarkint, azonban hűségük és megbízhatóságuk felmérése érdekében egy feladattal bízza meg őket. Elküldi őket az Onderonra, hogy leszámoljanak bizonyos felkelőkkel, ám szeparatisták helyett Saw Gerrerával és civil menekültekkel találják szembe magukat, így Hunter lefújja az akciót. Crosshair azonban a hallottak ellenére is teljesíteni akarja a feladatot, mondván „a jó katona mindig teljesíti a parancsokat”. Véleménye szerint mindenki, aki ellenszegül a Birodalom akaratának csupán egy mocskos áruló és nem érdemel kegyelmet. Emiatt csúnyán össze is szólalkozik Hunterrel.

A Kaminóra visszatérve a csapatot azonnal elfogják és Omegával közös cellába helyezik. Crosshair Huntert kezdi hibáztatni azért, hogy ilyen helyzetbe kerültek. Nézeteltérésük közepette klónok érkeznek és magukkal viszik Crosshairt egy orvosi vizsgálatra, ahol Tarkin parancsára felerősítik a chipje működését. Eközben a csapat többi tagja sikeresen megszökött a cellából, a hangárba érve pedig legnagyobb döbbenetükre útjukat állja az immáron új páncélba öltöztetett, Birodalomhoz hű Crosshair, akit mintha agymosásnak vetettek volna alá. Gondolkodás nélkül tüzet nyit egykori bajtársaira mindenféle rossz érzés vagy megbánás nélkül. Nem számít neki, hogy élnek vagy halnak, csupán az, hogy teljesítse a parancsot. Omega végül kilövi Crosshair kezéből a sugárvetőjét, így tudnak elmenekülni a helyszínről.

A Batch szökését követően Rampart admirálishelyettes, a War Mantle program (a klónok rohamosztagosokra cserélése) atyja egy négyfős, sorozott katonákból álló elitosztagot ad Crosshair mellé az onderoni küldetés teljesítésére. Crosshair és csapata kivégzi a lázadók egy részét, a túlélőket pedig szörnyű kínzás alá veszik, hogy megtudják Saw hollétét. Aki nem tud vagy nem hajlandó válaszolni, azt Crosshair gondolkodás nélkül, kíméletlenül fejbelövi. Crosshair ekkorra egy érzéketlen és lelketlen szörnyeteggé változott. Az ő személyiségének mindig is volt egy önző és uralkodó oldala, azonban mostanra teljesen elveszítette a kapcsolatot a realitással. Bármit megtenne annak érdekében, hogy érvényesítse a Birodalom akaratát. Katonáinak megparancsolja, hogy végezzenek ki minden megmaradt túlélőt, mivel már úgysem veszi hasznukat. Ők pedig, habár morálisan nem értenek vele egyet, félelmüktől vezérelve mégis eleget tesznek a kérésnek. Még a Birodalom olyan, erősen megkérdőjelezhető döntéseit is gond nélkül végrehajtja, mint például Taa szenátor megsebesítése annak érdekében, hogy gyanúba keverje Cham Syndullát és barátait a Rylothon.

Ki árult el kit?

A Kaminóra visszatérve Crosshair elsődleges feladatává a Bad Batch felkutatása és dezertáló klónok likvidálása vált. Mindeközben a Birodalom véglegesen felszámolja a klónozást a Kaminón. A Bad Batch tagjai eközben Rex kérésére a Daro bolygón akcióznak, Gregort kiszabadítva. Küldetésük sikerrel jár, azonban Huntert kénytelenek hátrahagyni, ugyanis menekülés közben lezuhan a hajóról. Elfogják, bebörtönzik, majd Crosshair kezére adják, aki önelégült fejjel odavágja, hogy hamarosan a társai is ugyanerre a sorsra fognak jutni.

Huntert a Kaminóra szállítják, ahová hamarosan a Batch többi tagja is megérkezik. Hunter ekkor tesz még egy elkeseredett kísérletet arra, hogy jobb belátásra bírja a könyörtelen Crosshairt. Kéri, hagyja el a Birodalmat, hiszen téves dologban hisz. A tetteit csupán az inhibitor chip működése határozza meg, de ő megtudná tőle szabadítani. Mire Crosshair dölyfösen rávágja, hogy Hunter téved, az ő chipje már rég el lett távolítva és csakis saját meggyőződéséből cselekszik. Elmondja neki, hogy úgy érzi a Batch elárulta őt és  óriási baklövésnek tartja, hogy volt idő, amikor lojális volt hozzájuk. Hunter lelkéig szúrnak ezek a szavak. Sosem gondolta volna, hogy valaha ekkorát csalódik majd barátjában.

Crosshair úgy dönt ad még egy utolsó esélyt a Batch tagjainak, hogy meggondolják magukat és csatlakozzanak hozzá a Birodalom oldalán. Azzal érvel, hogy a Birodalom nem képes jó katonák nélkül megvédeni a galaxist és a Batch minden klónosztagnál jobb. Kéri Hunteréket, ne kövessék el újra azt a hibát, hogy ellene fordulnak és az ellenségévé válnak. Megparancsolja osztagának, hogy a válaszadásig eresszék le a fegyvert, de ezt a parancsot társai megtagadják és felkészülnek a tüzelésre. Ekkor Crosshair aktivál egy korábban elhelyezett robbanó töltetet, ami szinte az egész osztagával végez. A helyzetet végül Omega menti meg, majd megérkezik Rampart, aki Tarkin engedélyével szétbombázza Tipoca City-t. A Batch végül megmenti Crosshairt is a bombázástól.

Hunter újfent felajánlja Crosshairnek, hogy tartson velük, azonban Crosshair nem kér a segítségből és közli vele, hogy az, hogy megmentették az életét a tényeken semmit sem változtat. Nem fog visszatérni hozzájuk. Omega ekkor odasétál Crosshairhez és megköszöni, hogy megmentette kedvenc droidja, AZI életét és elmondja neki, hogy bármit is tett, ő mindig a testvére marad. Ezen mondat hallatán a mindig magabiztos, erős és rendíthetetlen Crosshair arcára zavarodottság ül, szemébe könnyek szöknek. Mintha nem értené Omega, hogy szeretheti őt azok után, hogy meg akarta ölni a testvéreit. Ezért nem érdemelne szeretetet, csupán megvetést. Crosshair fájó szívvel nézi távolodó hajójukat, mintha a lelke mélyén meggyászolná hogy valaha volt egy családja, amit most elveszít, azonban első a kötelesség!

„A döntéseinkkel együtt kell élnünk”

Crosshairt visszaviszik a Coruscantra, ahol végül nem jelentette a Batch túlélését. Rampart magához hívatja, hogy újabb küldetéssel bízza meg őt. Az információ elhallgatásáért azonban lefokozza és CC-2224, más néven Cody parancsnoksága alá helyezi, akivel a Desix bolygóra küldi. Itt egy szeparatista vezető, Tawni Ames foglyul ejtette a Birodalom által küldött új kormányzót. Cody igyekszik békés megoldást találni a kialakult helyzetre, el akarja kerülni a vérfürdőt és látszólag sikerül is neki. Meggyőzi Amest hogy engedje el a kormányzót, aki azonban rögvest a szeparatista megölésére utasította a klónokat. Crosshair viszont Cody teljes megdöbbenésére egy szó nélkül meghúzza a ravaszt. Mintha csupán egy gép lenne érzések nélkül…

A Coruscantra visszatérve Cody felteszi a költői kérdést Crosshairnek, ami egyre több klónt foglalkozat: Vajon valóban jobb hellyé teszik a galaxist? Crosshair véleménye szerint ők csak katonák teszik, amit tenniük kell. Cody azonban már egészen más véleményen van. A Desixen történtek végérvényesen meggyőzték őt arról, hogy a rossz oldalon állnak, s dezertál.

„- Tudod miben különböznek a klónok a rohamdroidoktól?
– Abban, hogy mi választhatunk.
– Saját döntéseket hozhatunk, és együtt is kell élnünk velük.”

Aznap éjjel a lelkiismerete nem hagyta aludni Crosshairt. A fejében cikáztak a gondolatok és az érzések: Vajon Codynak tényleg igaza van? Helytelenül tette, hogy meghúzta a ravaszt? Hiszen ő csak parancsot teljesített, ahogy anno a jedik alatt is…Akkor mégis mi változott? Miért haragszik rá mindenki emiatt? Vajon tényleg a rossz oldalon áll? A szíve mélyén azonban érezte, hogy nem volt helyénvaló lelőni valakit, aki csak békét szeretett volna a népének. Végtére is a Birodalom el akarta foglalni a bolygót, tehát ő itt az elnyomó hatalom, Ames csak a népét akarta védeni. Ennél a pontnál némiképp megingott a bizalma a Birodalomban.

A döntés

Crosshairt később a Barthon IV-re küldik Nolan hadnaggyal, aki egy rendkívül goromba, pökhendi alak. Lekezelően beszél az embereivel és lerí róla, hogy gyűlöli a klónokat, aminek több ízben hangot is ad. A hely őre, egy Mayday nevezetű klónparancsnok, akinek két megmaradt emberével embertelen körülmények között, támogatás és felszerelés nélkül kell megvédeniük a ládákat az életük árán is. Újabb fosztogatók jönnek, akik ellopják a ládákat. Mayday és Crosshair kettesben nekiiramodik a ládák visszaszerzésére, mely egy öngyilkos küldetésnek ígérkezik. Út közben rálelnek egy elhunyt, társai által hátrahagyott fosztogatóra, mire Mayday megjegyzi, nem is tudja mi zavarja jobban, az, hogy az ő embereitől ellopott páncélt viseli vagy az, hogy a társai hátrahagyták. Mire Crosshair flegmán odavágja, felesleges lenne holtsúlyt cipelniük. Mayday erre azt mondja reméli, hogy nem Crosshair mellett kell majd meghalnia…

Néhány lépéssel később beüt a karma. Crosshair rálépett egy taposó aknára. A parancsnokot azonban nem abból a fából faragták, hogy veszni hagyjon egy bajtársat, egy „holtsúlyt”. Maydaynek sikerül hatástalanítani a bombát és a katonák folytathatták útjukat. Sikerül bejutniuk a fosztogatók erődjébe és meg is találják az elkobzott ládákat és ekkor arcul csapja őket a felismerés: a ládákban mindvégig ott lapult a felszerelés, aminek hasznát vehették volna a helyőrségben. Csakhogy ezt nem a klónoknak, hanem az újonnan besorozott katonáknak szánták. Mayday ekkor felteszi Crosshairnek a nagy kérdést: mi értelme volt hűségesnek lenni a Birodalomhoz, amikor ilyen szinten veszik semmibe az áldozatukat?

Egy lavina maga alá temeti a menekülő parancsnokot és Crosshairt is. Szerencsére kisebb zúzódásokkal megúszta a balesetet és viszonylag könnyedén ki tudta szabadítani magát a hó fogságából, Mayday azonban nem volt ilyen szerencsés. Súlyos sérüléseket szenvedett, alig tudott mozdulni és kérlelte Crosshairt hagyja őt ott meghalni. Crosshair azonban megsajnálja a parancsnokot és hosszú idő után először a szívére hallgat. Kiássa őt a hótakaró alól és segítő jobbot nyújtva elindulnak vissza a helyőrség felé. Crosshair egész éjszaka menetel Mayday-el a hátán az óriási hóviharban annak reményében, hogy mire reggelre elérik a bázist, a parancsnok még életben lesz.

A bázisra visszatérve Crosshair a fáradtságtól összerogyva kér segítséget Nolon hadnagytól mondván Mayday súlyosan megsérült és azonnal orvosi segítségre van szüksége. A hadnagy azonban közli Crosshairrel, hogy kudarcot vallottak, hiszen egyetlen ládát sem sikerült visszaszerezniük. Ennek fényében ő nem hajlandó egy mihaszna klónra pocsékolni a Birodalom erőforrásait. Ebben a pillanatban Mayday keringése összeesik és örökre lehunyja a szemét. Crosshair rémületében felugrik a padlóról és Maydayhez siet, hogy segítsen, de már csak a halál beálltát tudja megállapítani. Crosshair elkeseredetten számonkéri a hadnagyon, hogy ő még megmenthette volna a társát, Nolan azonban figyelmezteti Crosshairt, ha nem fejezi be ezt a hozzá méltatlan és tiszteletlen beszédet, akkor szívesen elintézi neki, hogy ő is hasonló sorsra jusson. Crosshairen ekkor hirtelen úrrá lesz a szomorúság, a keserűség, a tehetetlenség és a gyűlölet. Realizálódik benne, hogy mind a Batchnek, mind Codynak, mind Maydaynek igaza volt. Az élete a Birodalomnak egy fabatkát sem ér. Eddig abban a hitben élt, hogy ha engedelmesen viselkedik és követi a parancsokat, akkor elismerik majd a munkáját, az elkötelezettségét, hogy majd számítani fog, de valójában feláldozható ő is akárcsak a többi klóntársa. Minden, amit ez idáig a Birodalom nevében tett felesleges népirtás volt csupán. Ekkor Crosshair fogja a fegyverét és utolsó erejével célba veszi vele a távolodó hadnagyot, nevén szólítja, hogy az hátraforduljon, mert biztosra akar menni, hogy ha lelövi az utolsó dolog, amit életében lát az ő arca lesz. Majd meghúzza a ravaszt, ezek után a kimerültségtől összeesik a platformon.

A Tantiss rabja

Az ájult Crosshairt a Tantiss hegyre szállítják, ahol bebörtönzik, megkínozzák. Miután megtudja, hogy Hemlock Omega után kutat, fejébe veszi, hogy valahogy értesíti egykori barátait a rájuk leselkedő veszélyről. Sikerül megszöknie, de gyenge lábai alig bírják el, keze remeg, nem képes tisztán látni és gondolkozni sem, így nem is jut messzire. Csupán egy terminálig, ahol egy titkos kód segítségével üzen egykori bajtársainak, hogy a Birodalom a nyomukban van és rejtőzzenek el mert el akarják venni tőlük Omegát. Be sem tudja fejezni a mondatot, a termet máris ellepi egy toxikus gáz, amitől Crosshair újfent elájul. Hemlock pedig visszaviteti a cellájába és a szökési kísérletét megtorolva még elvetemültebb kínzásoknak veti őt alá.

Az átélt szörnyűségeknek köszönhetően Crosshair teljesen reményvesztetté vált. Naphosszat csak ül a cellájában leszegett fejjel, összegörnyedve. Elcsüggeszti a tudat, hogy bár belátta, hogy óriási hibát követett el, amikor testvérei ellen fordult és elhitte a birodalmi propagandát. Úgy érzi soha többé nem lesz már lehetősége bocsánatot kérni Hunteréktől. Sőt még csak a szintén fogságba vetett és a Tantissra hurcolt Omegát sem képes megvédeni a cellájából. Egy igazi csődtömegnek érzi magát. Teljesen elvetette a szökés lehetőségét. Lemondott magáról, az életéről, a barátairól. Biztos benne, hogy innen nincs kiút és ezen a helyen fog meghalni, egyedül és magányosan egy sötét cellában. Omega az egyetlen, aki minden nap töretlenül látogatja titokban és próbál lelket önteni belé. A lány úgy véli meg fogja találni a módját annak, hogy együtt megszökhessenek erről a sanyargató, szörnyű helyről. Csak tartson ki!

A szökés lehetősége végül Palpatine érkezésével jött el, Nala Se ösztönzésére és segítségével. Arra kéri Omegát, hogy fogja a datapadját amellyel probléma nélkül mozoghat az épületen belül és meneküljön. Omega első útja természetesen Crosshairhez vezet, aki ugyan kételkedik a sikerben, de eleget tesz a lány kérésének. Sikerül megszökniük, Omega kedvenc lurka kopójával Batcherrel (Fenevad) együtt. Igaz, a Birodalom hagyta őket elmenekülni miután Hemlock fülébe jutott a hír, hogy Omega az a klón, akit a kísérleteihez keresett. Egy gyors hajócserét követően a Ryloth egy félreeső holdján egyesül újra a kis csapat. Hunter és Wrecker határtalan örömmel fogadják a kis Omegát, azonban amikor Crosshair is lesétál a rámpán látványosan megfagy a levegő, Hunternek és Wreckernek ökölbe szorul a keze. Tapintható a feszültség. Szúrós tekintettel merednek a kissé megszeppent Crosshairre, aki amennyire várta, annyira rettegett is ettől a viszontlátástól. Tudja, hogy jogos a haragjuk, de annyira még azért csökönyös és büszke, hogy ne ő legyen az, aki meghunyászkodik és beszélgetést kezdeményez. Ezúttal azonban inkább az elutasítástól való félelem készteti erre a viselkedésre nem pedig az önzés. Crosshair sosem volt a szavak embere. Az érzéseit mindig is igyekezett elrejteni mások szeme elől. Nem tudja, mit mondjon ezért inkább nem is mond semmit, csak elvonul szomorú magányába.

A tékozló fiú visszatért

Nala Se datapadjának feltörésére Crosshair javaslatára a csapat Barton IV-en található birodalmi bázisra megy, amihez Crosshairt igazán megrázó élmények fűzik. A bolygóra érve el is öntik őt az érzések, különösen akkor mikor megpillantja az elhunyt klónok sisakját. Mély fájdalmat érez bajtársa, Mayday iránt. Mardossa a lelkiismeret amiért nem tudta őt megmenteni, ahogy az osztagát sem. Hunter mindezt a távolból figyeli és nem tudja hova tenni Crosshair hirtelen jött szentimentalizmusát. Hunter egyáltalán nem bízik benne, gyanakszik rá. Minden egyes lépésében hátsó szándékot sejt. Nem érti mit tehetett Crosshair, amiért a Birodalom meggyűlölte. Mit hallgat el előle? Vajon őket is elárulta? Vagy ez az egész csupán egy színjáték és adandó alkalommal ellenük fordul majd?

Hunter mérgében szinte rátámad Crosshairre. Crosshair némi hezitálás után elmondja, hogy megölt egy birodalmi tisztet, aki elárulta. Visszavág azonban Hunternek, szóvá téve, hogy ő kockára tette az életét, azért, hogy üzenjen a csapatnak, hogy Omega veszélyben van, Hunter viszont figyelmen kívül hagyta a segítségét és hagyta, hogy elvigyék a lány. Omegának azért kellett annyi nehézségen keresztülmennie, mert Hunter elbukott és haragja egyetlen oka az hogy nem ő mentette meg a lányt. Hunternek a Crosshairnek végül együttesen kell fellépniük a bázist megtámadó wyrm ellen, és a közös munkának köszönhetően a bizalom is kezd helyreállni kettejük kapcsolatában. A bázisra visszatérve Crosshair hatalmas lépésre szánja el magát: bocsánatot kér Huntertől. Azt hitte tudja, mire vállalkozik a Birodalom oldalán, azt hitte, hogy majd ő lesz a jó katona, de súlyos hibát követett el, tudja, hogy szörnyű dolgokat tett a Birodalom nevében. Hunter elfogadja a bocsánatkérését és elmondja Crosshairnek, hogy ő is sok mindent megbánt, de igyekezzenek jobb emberré válni.

Pár hónappal később CX-2 szuperklón rátalál a Bad Batch búvóhelyére, a Pabu bolygóra. Megsemmisít minden hajót és elvágnak minden menekülési útvonalat annak érdekében, hogy megtalálják és visszavigyék Omegát a Tantissra. Crosshair megpróbálja elbújtatni a lányt, de Omega rájön arra, hogy innen nem lesz menekvés. Csupán akkor fognak eltűnni a bolygóról, ha feladja magát. Crosshair ellenzi az ötletet, azonban ismét enged Omegának. Omega tervében azonban hiba csúszik. A bérgyilkos klón ugyanis megtalálja az Omega zsebébe rejtett jeladót és a sorsdöntő pillanatban még Crosshairnek is sikerül elhibázni a lövést, így Omega nyomát újra elveszítik. Crosshair rettenetesen dühös magára, amiért beleegyezett ebbe az őrültségbe. Meg kellett volna akadályoznia, neki kellett volna megvédeni Omegát, de ismét elbukott.

Crosshair Omega megmentésért legyőzi félelmeit, és bedobja az eddig titkolt információját, ami elvezethet a Tantissra: Rampart admirális. Sikerül is Rampartot megmenteniük, és egy kis kalandot követően meg is érkeznek a titokzatos bolygóra. A Tantissra érve Crosshair elmondja Wreckernek, hogy remélte, soha többé nem kell visszatérnie szenvedései helyszínére. Omegát azonban nem hagyhatja magára a bajban. Ő volt az egyetlen ember, aki mindig bízott benne, aki hitt abban, hogy van számára visszaút, hogy megváltozhat, aki kiszabadította őt a saját és fizikai börtönéből egyaránt, aki hitet és reményt adott neki az újrakezdéshez. Az igazság azonban az, hogy a nehéz kezdet ellenére mostanra nagyon megkedvelte a kislányt és retteg attól, hogy önhibájából örökre elveszítheti. Rampart véleménye szerint azonban Crosshair pontosan olyan, mint ő maga, csak a saját önös érdekei vezérlik. Crosshairnek erre is rá kell cáfolnia.

A rémálom vége

Omegának közben sikerül megmentenie saját magát és a vele együtt bezárt jedi gyerekeket, a Bad Batch pedig bejut a bázisra. Ám itt a CX klónokkal találják szembe magukat. Crosshair előre tudta, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak. Már az erdőben karra kérte Huntert és Wreckert, hogy menjenek vissza a kommunikációs központba és hívják Rexet, ő pedig egymaga megpróbál bejutni a bázisra és kihozni Omegát. Tudta, hogy ha együtt mennének be valószínűleg nem jönnének ki élve. Majdnem igaza lett. A CX klónok a harc során Crosshairt megszabadítják a remegő kezétől, Wreckert szinte halálra sokkolják, míg Huntert kis híján összezúzza egy rá eső tető. Így harcképtelen állapotban viszik őket Hemlock doktor elé, aki azonnal megkezdi a kondicionálásukat a laborban.

Omega és Echo elfogott társaik segítségére siettek, ahol azonban, Hemlock és csapata már várt rájuk Hemlock újra elfogja és elhurcolja Omegát. Csodával határos módon azonban a Batch tagjainak sikerül kiszabadulni béklyóikból, semmi és senki sem akadályozhatja meg őket abban, hogy megvédjék azt, akit szeretnek. Hunter és Crosshair egymást támogatva Omega után ered. A platformra kiérve megpillantják a Hemlockhoz bilincselt Omegát és az érkező hajót is, aminek Crosshair köszönésképpen kilövi a hajtóművét, ezáltal a hajó lezuhan az erdőben. Hunter odasúgja Crosshairnek, hogy amint közelebb érnek lője ki az őket szorosan összekötő bilincset majd lője le a doktort. Crosshair azonban hezitál. Nem bízik abban, hogy ilyen közelről, egy kézzel képes lesz végrehajtani ezt a mutatványt. Retteg attól, hogy Omegát találná el helyette, sosem bocsájtana meg magának, ha kárt tenne a kislányban. Azonban azt is tudja, hogy nincs más választása.  Hunter igyekszik mozdulatlan maradni, szinte még levegőt sem mer venni, hogy Crosshair minél biztosabbnak érezze az ő vállán nyugvó fegyverét és csak a lövésre kelljen összpontosítania. A mesterlövész végül megtalálja a megfelelő pillanatot és lő. Sikerül kilőnie a bilincset, majd pedig sortüzet nyit Hemlockra is. Néhány mély lélegzetvétel után tudatosul mindannyiukban, hogy végre vége van ennek a rémálomnak.

Szavakkal leírhatatlan az a hála és szeretet, amit ez a háromklón, Omega, Hunter és Crosshair egymás iránt érez (na és persze Wrecker). Azok a dolgok, amiken keresztülmentek egymásért egy erős és elszakíthatatlan köteléket hozott létre közöttük. A Pabun pedig végre eljött a békés élet lehetősége, immár egy családként. Öröm volt látni, hogy néhány klónnak megadatott az a békés, boldog élet egy gyönyörű szigeten, amiért annyit küzdöttek és amire talán tudtukon kívül a leginkább vágytak.

About Author