Kik azok a sötét jedik?
Írta Boros Bálint és Kádas István
Hamarosan debütál a Disney+-on a várva várt Ahsoka sorozat, ami végre folytatja a Lázadók fináléjában eltűnt Ezra Bridger és Thrawn főadmirális, illetve az őket kereső Ahsoka Tano és Sabine Wren történetét. Ám Ahsokának és Sabine-nak nem csak a birodalmiakkal, hanem két ismeretlen erőhasználóval, a Sötét oldalra átállt egykori jedivel, Baylan Skollal és tanítványával, Shin Hatival is meg kell majd küzdenie. A nevük, és a kinézetük alapján egyikük sem sith, de mivel a Sötét oldalt szolgálják, ezért egyes rajongók felvetették, hogy e kettő talán sötét jedi lehet. A kánonban viszont nagyon kevés információ áll rendelkezésre róluk, így a Legendák adhat magyarázatot kilétükre.
A Sötét oldal csábítása: az első sötét jedi
Ahhoz, hogy megismerjük sötét jediket először is beszélnünk kell a Jedi Rend eredettörténetéről. A korai galaktikus történelemben számos szervezet létezett, amit a Jedi Rend előfutárának lehet tekinteni. Ilyen volt többek között a Chatos Akadémia, a Palawa Követői, vagy a Dai Bendu szerzetesrend. Y.E. 36453-ban a mély magban található Tython világán misztikus, piramis formájú, Tho Yornak nevezett űrhajók erőérzékeny teremtmények egy csoportját gyűjtötték össze, azzal a céllal, hogy megosszák egymással a tudásukat az Erőről, és hogy tanulmányozzák azt. Ezek a teremtmények később megalapították a Jedi Rend közvetlen előfutárának számító Je’daii Rendet, aminek célja az volt, hogy fenntartsa az Erő Világos és Sötét oldala közti belső egyensúlyt. A Je’daii Rend közel tízezer évig élt harmóniában az Erő mindkét oldalával, azonban Y.E 25793-ban kitört egy konfliktus az Ashlának nevezett Világos, és a Bogannek hívott Sötét oldal követői között. A Sötét oldal követői nagyobb hatalmat akartak maguknak, míg a Világos oldal hívei a tudásukat akarták gyarapítani az Erő révén. Ez a konfliktus vezetett el az Erő háborúkhoz. Bár a háborúban a Bogan követői vereséget szenvedtek, de az Erő egyensúlya felborult a Tythonon, és a bolygó ökoszisztémája is megsemmisült, ami ahhoz vezetett, hogy a túlélőknek el kellett hagyniuk a bolygót. A háború után nem sokkal a Világos oldal követői létrehozták a Jedi Rendet, aminek a székhelyéül az Ossust választották (ahol a kánonban később Luke Skywalker is felépíti saját iskoláját).
Az idő előrehaladtával a Jedi Rend egyre kiterjedtebb, és szigorúbb doktrínákat kezdett alkalmazni az Erő használatával kapcsolatban, ami számos tagjában ellenérzéseket váltott ki. Ennek az elégedetlenségnek az egyik leghangosabb képviselője egy Xendor nevű jedilovag lett, aki még petíciót is benyújtott a Jedi Rend vezetőihez, hogy elhagyhassa az Ossust, és megalapíthasson egy új akadémiát, ahol sokkal nagyobb nyitottsággal taníthatott volna az Erőről, beleértve a Sötét oldal megismerését is. Bár elutasították, de Xendor mégis elhagyta a Rendet, és társával, Arden Lynnel a Lettow nevű bolygón megalapították saját akadémiájukat. Xendor elutasította a Jedi Rend merev szabályait, és hierarchiáját, helyébe pedig az egyén lehető legnagyobb szabadságát állította mert úgy gondolta, hogy az egyén tudja a legjobban meghatározni, hogy miképpen helyes használni az Erőt, erre egy szigorúan hierarchikus szervezet nem képes. Emellett Xendor és Lyn számos sötét oldali tant is megosztottak a követőikkel, amiket a Jedi Renden belül szigorúan tiltottak.
Ők voltak az első sötét jedik.
A lettow-i akadémia megalapítása volt az első nagy törés a Jedi Rend történetében. Ez később az Első Nagy Skizma néven vonult be a Jedi Rend történetébe. A feszültségek nyílt háborúig fajultak a két csoport között, ami kiterjedt a Galaktikus Köztársaság számos világára. Dúltak harcok az Ossuson, a Chandrilán, a Brentaalon és a Coruscanton is. A háború fordulópontját a columusi csata jelentette, mely során Awdrysta Pina jedimester megölte Xendort. Ezt követően a Jedi Rend csapatai, Awydrysta mester irányítása alatt, megtámadták a Lettow-t, hogy felszámolják Xendor még meglévő követőit. Nagy előnyére vált a jediknek, hogy képesek voltak egységesen cselekedni, amire a filozófiájuk miatt a sötét jedik képtelenek voltak. A lettow-i csata során Xendor számos követője elesett, ám egyeseknek sikerült az űr Ismeretlen Területeibe menekülnie többek között jobb kezének, Arden Lynnek is. Lynnel az Irkallán vívott párbajuk során, a saját élete feláldozása árán sikerült csak leszámolnia Awdrysta mesternek, amikor is a morichro nevű erő technikát használva megállította Lyn szívét, és Erő-transzba zárta a nőt. Ezzel lezárult az első nagy skizma, és a Jedi Rend visszavonult az Ossusra. Az ezt követő évezredekben pedig a sötét jedik csak elszigetelve bukkantak fel a galaxisban, és nem okoztak nagy galaktikus konfliktusokat.
A Sith Rend megszületése
7003 évvel a yavini csata előtt azonban egy újabb szakadás történt a Jedi Renden belül, amikor is jedi lovagok egy csoportja rájött arra, hogy az Erőt használva meg lehet változtatni az életet. Ezzel együtt feltételezték, hogy az Erő használatával le lehet győzni a halált, és akár halott világokat is újjá tudnak éleszteni. Tudásukat ezek a jedilovagok arra kezdték el használni, hogy az akaratuk kiterjesztésére új élőlényeket hoztak létre. A jedik többsége azonban gyanakvással tekintett rájuk, úgy gondolva, hogy ez az út könnyen az Erővel való visszaélésekhez vezethet. A renden belüli feszültségek hamar odáig fajultak, hogy a jedilovagok ezen csoportja Ajunta Pall, XoXaan és Karness Muur vezetésével kiváltak a Rendből, ez volt a Második Nagy Skizma. Ez a kiválás vezetett el Y.E 7000-ben a százéves sötétségnek nevezett háborúhoz, melynek során a sötét jedik általuk létrehozott szörnyetegekből álló hadseregekkel próbálták meg legyőzni a Jedi Rendet. Ám bármilyen erős teremtményeket is hoztak létre – a legerősebb az áldozatainak életenergiáit elszívó leviatán volt – a jediket így sem tudták legyőzni, és fokozatosan elkezdték elveszíteni a háborút.
A háború végén a sötét jedik a Corbosra vonultak vissza, és a belső harcoktól gyengített erőiket végül a Köztársaság és a Jedi Rend egyesített erővel legyőzte, a túlélőket pedig az Ismeretlen Területekre száműzték. A száműzöttek itt kapcsolatba kerültek a Korribanon élő sith fajjal, akiket leigáztak, majd keveredni is kezdtek velük. Az egy fajjá vált két csoport pedig létrehozta a Sith Birodalmat, és a sith alkímiát, ami nagyban meghatározta az erőhasználati módszereiket. A Sith Birodalom létrejötte, és a sith tanok, illetve filozófia kialakulása után azonban a sötét jedik elvesztették galaktikus jelentőségüket.
Ezt követően már nem a jedi-sötét jedi, hanem a jedi-sith konfliktusok alakították a galaxis történelmét.
Az utolsó, tisztán sötét jedikhez köthető konfliktus Y.E 4250-ben volt, a Harmadik Nagy Skizma képében, amikor a sith tanítások hatása alá került jedik egy csoportja szakad ki a rendből. Miután a szakadás megtörtént, heves harcok robbantak ki a Coruscanton, ám nem tudták legyőzni a jediket, így el kellett menekülniük a Galaktikus Köztársaság fővárosából. A menekülés során a sötét jedik a Vultar-rendszerbe vonultak vissza, ahol több ősi eszközre is ráleltek, amikről azt feltételezték, hogy ezek segítségével alkották meg egykor a csillagrendszert. A sötét jedik megpróbálták felhasználni ezeket az eszközöket a Jedi Rend és a Köztársaság ellen, ám nem tudták azokat megfelelően aktiválni, ez pedig a Vultar-rendszer és a saját pusztulásukhoz vezetett. Az ezt követő konfliktusokban még fel-fel bukkantak sötét jedik, de már a sith-ek szolgálatában, és nem voltak képesek megtörni a sith-ek dominanciáját a sötét oldalon, így kiszorultak a galaktikus hatalmi tényezők közül.
A sith-ek mellé persze álltak jelentős sötét jedik, mint például Exar Kun, illetve követői. Később amikor Revan és Malak (ekkor még Alek) beavatkoztak a mandalóri háborúba, ugyancsak sok jedi csatlakozott melléjük, akik hozzájuk hasonlóan a Sötét oldal hívei lettek. A jedi polgárháborúban ezek a sötét jedik Darth Malak erőérzékeny katonáiként vettek részt.
Sötét jedik a Köztársaság korában
A sötét jedik újbóli feltűnése a galaxisban négyszáz évvel a sith-ek feltételezett végleges kihalása után kezdődött, de csak sporadikus, egymástól elszigetelt esetekről beszélhetünk. Y.E 600-ban egy Allya nevű bukott jedi lovagot a Dathomirra száműztek. Itt a nő létrehozta a Dathomiri boszorkányok rendjét, amiből később létrejöttek a dathomiri Éjnővérek. 188 évvel a yavini csata előtt sötét jedik egy csoportja a bukott Kibh Jeen padawan vezetésével elfoglalta a Cularin-rendszert, ám hét évvel később a jedik legyőzték őket.
A köztársaság korának legjelentősebb sötét jedi konfliktusát viszont Xanatos, Qui-gon Jinn második tanítványa okozta.
Bár ígéretes tehetségnek tűnt, de agresszivitása aggodalmakat váltott ki a Jedi Tanács körében. Képzésének utolsó próbájaként Yoda mester elküldte Jinnt, és Xanatost, a Telos nevű bolygóra, hogy nyomozást folytassanak a bolygó legfontosabb papnőjének, Liorának a halála ügyében. Itt azonban Xanatos kapcsolatba került az apjával, Crionnal, aki a bolygó kormányzója volt. Hamar az oldalára állította a fiút a nyomozás ügyében, ezzel pedig el is indult Xanatos a Sötét oldal felé vezető úton. Bár kiderült, hogy Liora haláláért Xanatos apja volt a felelős, de Qui-gon nem tudta megmenteni tanítványát apja befolyásától. Qui-gon azonban nem adta fel a reményt, hogy megmentheti tanítványát és még egyszer megpróbálta visszatéríteni a Világos oldalra. Kísérlete során azonban párbajba keveredett Crionnal, mely során a férfi meghalt. Apja halála végleg a Sötét oldalra térítette Xanatost, aki az Offworld nevű bányászvállalat vezetőjeként az irányítása alá vonta a telosi kormányt, és személyes bosszúhadjáratot indított Qui-gon Jinn ellen. Kettejük konfliktusa végül Y.E 44-ben ért véget a Telos IV-en. Itt Xanatos és Qui-gon fénykardpárbajt vívott egymással, melyet Xanatos elvesztett. Nem akarta azonban megadni magát egykori mesterének, ezért egy savmedencébe vetve magát öngyilkosságot követett el.
Xanatos halála után még előfordult pár sötét jedinek a megjelenése, ám jelentős fenyegetésként a klónok háborújának kitörésével tértek vissza újra. A háború alatt Dooku gróf két sötét jedit képzett ki a szeparatisták, és a sith-ek szolgálatára, Asajj Ventresst és Sora Bulq-ot. Szintén érdemes megemlíteni a Bpfassh felkelést, mely a klónháborúk alatt tört ki. a Bpfassh bolygó néhány jedije átállt ugyanis a sötét oldalra a háború nyomására. A Jedi Nagytanács Yodát küldte leverésükre, aki győzelmet is aratott. A sötét jedik egy része azonban elmenekült, s a klónháború után tért vissza a szektorba nagy flottával, összecsapva a szektor erőivel. Az utolsó sötét jedi a Dagobah-ra menekült, de pechjére itt találta a száműzetésbe vonuló Yoda mestert, aki végzett az utolsó bpfassh-i sötét jedivel is. A Dagobah-n elhunyt sötét jedi Sötét oldali energiája segített Yodának elrejteni jelenlétét az Erőben.
A Császár kezei és a sötét jedik új korszaka
Nem sokkal a Birodalom kikiáltása és a Jedi Rend kiirtása után a császár számos sötét jedikből álló szervezetet hozott létre. Ilyenek voltak többek között az Inkvizítorok és a Császár kezei. Feladataik közé tartozott a túlélő jedik felkutatása és levadászása, illetve a kémkedés, üzenetküldés és a félelem fenntartása. Képzésükért vegyesen felelt Sidious, Vader és a már kiképzett sötét jedik. Bár a sötét jedik is részt vettek a galaktikus polgárháborúban, de nem tudták megakadályozni a jedik visszatérését, és a Birodalom bukását az endori csatában. A csata után a Birodalom darabjaira hullott, és nem egy frakciónak a soraiban szolgáltak sötét jedik. Az endori csata utáni sötét jedik közül a legfontosabbak Joruus C’baoth és egy Jerec nevű inkvizítor voltak. C’baoth (az eredeti Jurus C’baoth jedimester őrült klónja) részt vett Thrawn főadmirális oldalán annak Új Köztársaság ellen vívott hadjáratában, és az erőképességeit használva felerősítette a birodalmi flotta hatékonyságát. Ám hatalma olyan nagyra nőtt, hogy kicsúszott Thrawn főadmirális irányítása alól, és azzal fenyegetett, hogy átveszi a birodalmi maradványok feletti vezetést. C’baoth-tal végül a Waylanden zajlott párbajuk során végzett Mara Jade, az uralkodó egykori ügynöke, és Luke Skywalker későbbi felesége.
Thrawnhoz hasonlóan Jerec is saját frakciót hozott létre a birodalmi maradványok között, célja sem volt más, mint a Birodalom visszaállítása. Célját azzal akarta elérni, hogy megtalálja a rég elveszett, ám a legendák szerint óriási erővel bíró Jedik völgyét. Jerec nem egyedül tevékenykedett, hat társával együtt a Hét Sötét Jediként is emlegették őket. Kutatásaik sikerrel is jártak, ám a hely erejét Jerec mégsem tudta saját céljaira felhasználni, ugyanis a völgyben, Kyle Katarnnal vívott fénykardpárbaja során vereséget szenvedett a jeditől és meghalt. Később Lord Hethrir és Desann sötét jedik létrehozták az árnyékosztagosokat, melyek a sötét jedik és a rohamosztagosok egyfajta hibridje volt. Katan és partnere, Jan Ors ezzel is leszámolt, ahogy később Katarn és padawanja, Jaden Korr Desann sötét tanítványával, Tavion Axmisszal is végzett.
A sith-ek bukását követően a Sötét oldalt az Új Köztársaság idején leginkább a sötét jedik képviselték, akik közül többen a Brakiss vezette birodalmi maradványhoz csatlakoztak. Brakiss maga is sötét jedi volt, korábban Luke Skywalker tanítványa, aki a Sötét oldal felé fordult. Brakiss megalapította az Árnyakadémia nevű intézményt, mely Luke akadémiájának egyfajta riválisa lett, itt sötét jediket képeztek ki a Birodalom (pontosabban annak maradványa) számára. Brakiss segítője ebben egy dathomiri éjnővér, Tamith Kai volt. A Luke akadémiáján tanuló ifjú Jacen és Jaina Solo maguk is szembekerültek az Árnyakadémiával, különösen miután barátjuk, Zekk is csatlakozott hozzá, aki a „legsötétebb lovag” lett. Brakiss és árnyakadémiája Y. u. 23-ban megtámadta Luke yavini akadémiáját, ám az Új Köztársaság segítségével végül az ifjú jedik legyőzték a Sötét oldal híveit. A csata közben Zekk is visszatért a Világos oldalra, megmentve barátait. A csata során, illetve annak következményeiként Brakiss és Tamith Kai is meghalt. A sötét jedi tanoncok egy része meghalt, más részük visszatért a Világos oldalra, Zekk pedig a Fény elkötelezett harcosa volt. Más diákok elmenekültek, Welk például a yuzhaan vong háborúk során Lomi Plo éjnővérrel együtt került a hódítók fogságába. A tragikus kimenetelű myrkri akció során az Anakin Solo vezette jedi csapat kiszabadította a sötét jedit és éjnővért, ám azok később elárulták őket. Welkkel és Lomival végül Luke Skywalker végzett az ún. rajzás háború során.
Ezt követően újra sith-ek kezdték mozgatni a szálakat. Lumiya, az egyik korábbi Császár keze, Sidious és Vader tanítványa, maga is sith úrnőként tért vissza a yuzhaan vong háborúk során. Lumiya, Palpatine és Darth Bane sith eszméinek örököse a Sötét oldalra állította Jacen Solót, azaz Darth Caedust. Szintén a sötétben működött már ekkor Darth Krayt, és az általa létrehozott Új Sith Rend, melynek titokban már Welk és Lomi is a tagjai voltak. Darth Caedus halálával, illetve azzal, hogy tanítványa, Tahiri Veila visszatért a Világos oldalra, Krayt titkos sith rendje maradt a Sötét oldal új letéteményese.
Baylan és Shin mint sötét jedik?
A Legendák mellett a kánonban is vannak nyomok sötét jedikre, a wookieepedia meghatározása szerint, ezek azok a Sötét oldalra átállt erőérzékenyek, akik nem sith-ek vagy inkvizítorok. Helyesebb ezeket inkább „bukott jedinek” nevezni, a két fogalom lényegében szinonim. A Mester és tanítványa regényben említenek például egy sötét jedit, aki a malastare-i hercegnő leánya volt. Sötét jediként határozhatjuk meg a kánonban is Dooku tanítványát, Asajj Ventresst, és véleményem szerint (KI), Pong Krell mestert is. S ha tovább megyünk, ide sorolhatjuk a Jedi: Fallen Order játékból megismert Taron Malicos mestert is, aki túlélte a 66-os parancsot, majd a Dathomirra menekült, ahol átállt a Sötét oldalra. Malicos karakterében minden megvan, ami a Legendák sötét jedijeiben. Az eddigi infók szerint Baylan Skoll is hasonló utat járt be, a 66-os parancs túlélője, aki később a Sötét oldal híve lesz. Ennyiben indokolt a sötét jedi kifejezés használata, de karakterében sokkal több is rejlhet. Baylant már most sokan hasonlítják a Thrawn-trilógia Juruus C’baoth-jához, ami persze esélyes, hiszen Thrawnnal áll egy oldalon. Ugyancsak idehoznám Brakiss és Tamith Kai karaktereit párhuzamként, a sötét jedi és az éjnővér közös törekvése ugyancsak hasonlít arra, amit a Baylan-Shin-Morgan Elsbeth trióról pletykálnak.
About Author
