„Isten képregényének” másolata is szerepel majd George Lucas Los Angeles-i múzeumában, amely azt meséli el vizuális formában, miként adták tovább az emberek generációról generációra a közös történeteiket.

A 81 éves George Lucas és felesége, Mellody Hobson egy grandiózus vállalkozásra összpontosítanak: a Lucas Museum of Narrative Art létrehozására Los Angelesben. A több mint egy évtizede épülő intézmény Lucas és Hobson több tízezer darabos gyűjteményére épül, és mintegy egymilliárd dolláros beruházással valósult meg. Az intézmény hatalmas beruházás, de Lucas szemében életművének betetőzése: válasz arra a kérdésre, amelyet még fiatalon, antropológiai érdeklődése idején tett fel magának – írja riportjában a Vogue.

Az épület önmagában is látványos. Az öt emeletes, organikus formájú szerkezetet Ma Yansong tervezte, és futurisztikus, szinte földönkívüli megjelenésével a Star Wars világát idézi. A parkosított tető és az épület különös, űrhajószerű megjelenése azt sugallja, hogy itt az építészet is történetmesélő eszköz. Hobson szerint „George azt akarta, hogy a művészek és a művészet egy fontos épületben kapjanak helyet. Ha az épület fontosnak tűnik, az emberek megértik, hogy a művészet is fontos.”

Nem a pénzszerzés motiválta Lucast

A múzeum boltja és kávézója is tudatosan a látogatói élmény része. Lucas külön figyelt arra, hogy jó, válogatott tárgyak kerüljenek a boltba, Hobson pedig gyerekkori tapasztalatai miatt ragaszkodott ahhoz, hogy elérhető árú emlékek is legyenek a kínálatban. Így született meg például a 25 centes ceruza, amelyen ez áll: „Első változat”, „Második változat”, „Harmadik változat”.

Az intézmény természetesen oktatási szerepet is kapott – Lucast már a kilencvenes évek eleje óta foglalkoztatja a téma. Hobson és Lucas olyan helyet akartak, amelyet sok környékbeli diák el tud érni, és ahol a gyerekek saját élményként találkozhatnak a művészettel. Hobson elmondta: „Ha más pénzes emberekkel mennék múzeumba, és nekem nem lenne semmim, vajon néznem kellene, ahogy ők vesznek valamit, én meg nem?” Ez a szemlélet a múzeum programjain és ingyenes belépési lehetőségein is látszik.

Történetmesélő képek

A múzeum különlegessége, hogy nem a hagyományos képzőművészetre koncentrál, hanem az illusztrációkra és a történetmesélő képekre. A mintegy 1200 kiválasztott mű között képregények, mangák, filmtervek, magazinillusztrációk és fantasy alkotások is szerepelnek. Lucas szerint az illusztrátorokat a művészeti világ sokáig méltatlanul mellőzte.

„Illusztrátorok százainak munkájával dolgoztam együtt, és szinte soha nem kapták meg a nekik járó elismerést”

– fogalmazott. A koncepció azonban vitát váltott ki, mert Lucas némely kritikusa szerint a „narratív művészet” túl homályos kategória. Ám Lucas nem elutasítja a kritikát, inkább megerősödik attól. Úgy érzi, a népszerű, történetmesélő művészet legitimációjáért küzd az akadémiai elit ellen. Egy mondatban foglalta össze álláspontját: „Nem szeretem megmondani az embereknek, mit kell szeretniük.” Ez a hozzáállás ugyanúgy jelen van a múzeum kurátori elveiben, mint korábbi filmjeiben. „A művészet érzelmi dolog, nem intellektuális. Ha érzelmileg kapcsolódsz hozzá, akkor művészet. Ha nem, akkor nem az” – véli a Tervező.

Az elitista művészetszemlélettel szemben

A gyűjtemény és a kiállítások központi témája a mítoszok szerepe az emberi társadalomban. Az első galéria a spanyolországi Altamira-barlangban talált barlangrajzok (amelyekről 2024-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban is volt kiállítás) másolatával indul, majd a Sixtus-kápolna mennyezetének reprodukciója következik. Hobson szerint Lucas a Sixtus-kápolnát „Isten képregényének” nevezi, mert a képsorok történetet mesélnek el. A cél annak bemutatása, hogy az emberek évezredek óta történetek segítségével értelmezik a világot.

A múzeum galériái olyan témák köré szerveződnek, mint a gyermekkor, a munka, az anyaság, a szerelem, a játék vagy a fantázia. Lucas úgy véli, hogy ezek mind olyan mítoszokat közvetítenek, amelyek meghatározzák helyünket a társadalomban. „Az emberek hozzák létre a történetet, de bizonyos dolgokat egymás mellé lehet helyezni” – véli a messzi-messzi galaxis megalkotója. A kiállítás szerinte valójában dokumentáció arról, hogyan adták tovább az emberek generációról generációra a közös történeteiket.

Bár a múzeum koncepcióját egyes műkritikusok vitatják, Lucas hajthatatlan. Szerinte a művészeti elit túl gyakran próbálja meghatározni, mi számít értékes művészetnek. Hobson ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a múzeum nem akar ideológiai üzenetet közvetíteni: „Nem mondjuk meg, miben higgyenek az emberek, csak megmutatjuk, milyen hitek és mítoszok léteztek.”

A mítosz mint ragasztó

Lucas végső meggyőződése szerint a társadalmakat nem intézmények vagy törvények tartják össze, hanem a közösen elfogadott történetek.

„Hogyan építesz fel egy társadalmat? Nem építed fel. Közösségekből és családokból jön létre. Az embereket a mítoszok ragasztják össze – azok a történetek, amelyekben hisznek”

– vélekedik George Lucas, aki maga is egy gyerekeknek szóló, modern mítosz megteremtésére törekedett a Star Warsszal. Szerinte ahogy az ókori emberek Apollón történetével magyarázták a nappal és az éjszaka váltakozását, úgy ma is történetek segítségével értelmezzük a világot. Lucas leszögezte: ezek a mítoszok talán nem szó szerint igazak, mégis nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az emberek együtt tudjanak élni és együtt tudjanak működni. Elvei szerint e történetek érzelmileg hatnak, és ettől válnak társadalomszervező erővé.

A múzeumot végül úgy helyezték el Los Angelesben, hogy egy fejlődő kulturális zónába illeszkedjen, közel más intézményekhez és a Dél-Kaliforniai Egyetemhez (USC), ahol Lucas maga is filmművészetet tanult, miután felhagyott antropológiai tanulmányaival. Hobson azt szeretné, hogy az emberek ne úgy tekintsenek a Lucas Museum of Narrative Artra, mint Lucas és Hobson múzeumára, hanem sajátjukként.

A Lucas Museum of Narrative Art 2026. szeptember 22-én nyílik meg Los Angelesben. Természetesen a Star Wars világa sem maradhat ki: a Star Wars in Motion (Star Wars mozgásban) című kiállítás George Lucas-saga első hat filmjéből válogatott látványos járműtervek, kellékek, jelmezek és illusztrációk segítségével repíti el a múzeum látogatóit a messzi-messzi galaxisba – közölte a múzeum a Star Wars napon. Luke az Egy új reményben látott siklójától A Sith-ek bosszújában felbukkant, Grievous-féle járgány első fizikai modelljéig a múzeum első mozi-kiállítása elkápráztatja a közönséget a távoli és egzotikus világok helyváltoztatási lehetőségeinek bemutatásával.

About Author