A galaxis népei I. – Kutyafélék
Cikksorozatunk első részében a messzi-messzi galaxis azon értelmes lényeit gyűjtöttük össze, akik a kutyafélék közé sorolhatók.
A Kóbor alakulat hírei alapján több érdekes merengésbe fogott a Rebo.hu szerkesztősége. Korábbi főszerkesztőnk, Kádas István Neelt és faját elemezte ki, illetve, hogy mi köze a kiselefántnak vajon Max Rebóhoz? Ehhez Leland Chee instagramposztját vette alapul, melyből megtudtuk, hogy Neel faja (ami azóta kiderült, hogy myykiai) mellett rengeteg másik elefántszerű teremtmény lakja a galaxist. Később az előzetesekben látott morcos kalózról, Brutusról és lehetséges fajáról találgatott főszerkesztőnk, Kelemen Richárd egy cikkben, hogy vajon a defel vagy a shistavanen fajba tartozik. Utóbbira gyanakodott, ami végül be is bizonyosodott.
Mivel a különböző fajok megjelenése és megismerése az egyik kedvenc témám a Csillagok háborújában, úgy gondoltam, fajok több csoportjáról, így a kutyafélékről, a későbbiekben pedig más csoportok fajairól is születhetne hasonló cikk, mint az „elefántokról”. Ez indította el ezt a cikksorozatot, melyben különböző csoportokat mutatok be.
Defel
A már korábban említett defel faj tagjai igazi veszélyes ragadozók a kánonban. Amellett, hogy feketébe forduló barna bundájuk, karmos mancsaik és hatalmas agyaraik vannak, képesek voltak maguk körül meghajlítani a fényt, így gyakorlatilag láthatatlanokká tudtak válni. Szaglásuk olyan kifinomult volt, hogy kilométerekről is ki tudták szagolni a vért, denevérszerű füleik pedig remek halást biztosítottak nekik. Alapvetően szerették folyékonyan elfogyasztani a húst, de gond nélkül ettek meg más értelmes teremtményeket is.
A faj eddigi kánon ábrázolása inkább a farkashoz hasonló jelleget erősítette, a Legendákban viszont inkább denevérekhez voltak hasonlatosak. Ebben a kontinuitásban egyébként a faj egy Erő-használó tagjával is találkozhattunk, A Jedi visszatér után játszódó Dark Nest című trilógiában ugyanis szerepelt egy meg nem nevezett defel, aki az ossusi jedi akadémián tanult.
Shistavanen
Ahogy korábban is olvashattuk, a shistavanenek kinézetükben meglehetősen hasonlítanak a defelekhez, amihez az eredeti megvalósításuk nagyban hozzájárult (lényegében ugyanannak a maszknak két változatát használták az Egy új reményben a két figura megalkotásához).
Az Uvena Prime-ról származó faj tagjai földi szempontból teljes mértékben hasonlítanak egy hagyományos farkasemberhez. Szőr borította testük, előre ugró, agyaras pofájuk, hegyes fülük és karmokban végződő végtagjaik voltak. A Star Wars univerzumon belüli mendemondák alapján nemcsak kinézetük, de hajlamaik is hasonlítanak egy farkasemberéhez. Egy alapvetően nyugodt shistavanen felfedező a Lupal (véletlen lenne?) holdon végzett kutatásokat társai körében. A kutatócsapat azzal nem számolt, hogy a rendszer haldokló napjának vörös sugarai a shistavanent vérengző fenevaddá változtatják majd és kutatótársai ellen fordul őrületében. Erről George Mann Dark Legends című antológiájában olvashattunk.
A Legendák kontinuitásban a faj egy a Jedi Rend sorait erősítő képviselőjével is találkozhattunk Voolvif Monn képében, aki a 2003-as, Genndy Tartakovsky-féle Klónok háborúja sorozatban bukkant fel.
Klatooini
A klatooini faj is eredendően az eredeti trilógiából származik. Jabba előszeretettel alkalmazta a Klatooine bolygóról származó faj tagjait, de Din Djarinnak is rendre meggyűlt a baja velük. Ábrázatuk leginkább a földi bulldogokéhoz hasonlatos, gyűrött arcredőik alól kilátszódnak agyarszerű fogaik. Erőteljes felépítésű faj, ezt főleg bűnözőként és fizikai munkásként kamatoztatták.
Bőrük színe a zöld és barna árnyalatait veszi fel, vérük érdekes módon zöld színű. Ilyen színű vér földi állatoknál is előforduló oxigénszállítási rendszer, de csak gerinctelen létformáknál, főleg néhány tengeri féregnél és piócánál lehet tapasztalni, magasabb rendűekben nem.
A klatooinik között is voltak Erő-érzékenyek, mint például a geonosisi mentőakcióban résztvevő Tarados Gon.
Kudon
A Kudo rendszerből származó faj is inkább az előugró orral rendelkező kutyafélékhez hasonlított. Szőrük barna, szürke, de zöld és sárga színt is felvett. Egyes példányoknál a fej tetején a szőr hajszerűen megnőtt, míg mások szakállszerű, hosszú szőrrel rendelkeztek az arcukon. Végtagjaik nekik is karmokban végződtek, pofájukból a fogaik kilógtak. Ami igazán különlegessé tette őket, az a fejük két oldalán található csavart szarvpár volt.
A következő fajokról nem sok mindent tudni a kánonban, ezért a Legendák megfelelőiket vettem alapul.
Squib
A Legendákban a squibek rókaszerűek voltak, színes szőr borította testüket és hegyes füleiket. Szemük és füleik gyorsabban nőttek, mint a testük többi része, ezért az ifjú squibek fülei fejük két oldalán himbálóztak idősebb korukig. Színes szőrzetük egy plusz orrként működött, ezen keresztül is képesek voltak megszagolni egyes dolgokat. Szerettek üzletelni, csereberélni.
A kánonban a squibekről egyelőre kizárólag annyit tudni, hogy szabakkban használható csalásokat gyártottak.
Nalroni
A nalronik a Legendákban bundás, hegyes fogú, hosszú orrú faj voltak. A Celanonról származtak, ahol eredendően ragadozók voltak. Ezeket az ösztöneiket aztán inkább a kereskedésben és a tárgyalásokban igyekeztek kamatoztatni.
A kánonban a nalronikat hívják még celanitiknek is, feltételezhetően a Legendákban már megnevezett bolygójuk után és annyi bizonyos, hogy kereskedők voltak.
Nelvaani
A Legendák alapján azoknak, akik látták a Tartakovsky-féle Cartoon Networkös Klónok háborúját ismerős lehet ez a társadalmilag fejletlen, kékszőrű faj, ugyanis a fentebb említett, shistavanen fajba tartozó jedi mellett ők is ebben a szériában bukkantak fel. A hosszú orr és hegyes fogak rájuk is jellemzőek voltak, fejükön a szőr hajszerűen besötétedett és meghosszabbodott.
Esetükben az ivari dimorfizmus hangsúlyosabb, a hímek magasabbak és nehezebbek, mint a nőstények. Ez különösen akkor vált feltűnővé, mikor Grievous tábornok kiborg mutánsokká változtatta egy törzs hím egyedeit, hogy elit katonákat hozzon létre belőlük. Az átalakított egyedek egy méterrel magasabbak voltak, mint hétköznapi társaik. A tervét Anakin Skywalker akadályozta meg.
Az igazán különleges az lehet az olvasók számára, hogy a beszélt nyelvük, a nelvaani valójában a magyar nyelven alapszik. Így a magyar szinkronos verzióban őket pont úgy lehetett hallani, mint ahogy eredetileg hallották őket a nézők.
A kánonban egyelőre csak néhány dolog ismeretes a fajról. Az ifjak beavatási ceremóniája során a bolygón megtalálható horaxok pikkelyeit kellett begyűjteniük, amik segítségével távol tudták tartani magát az állatot egy időre a táboruktól. A Legendákhoz hasonlóan a szeparatistáknak volt egy bázisuk bolygón, viszont a Techno Unió kísérletezett a fajon és hozott létre kiborg szörnyeket belőlük, nem Grievous tábornok (noha a Legendákban is skakói tudósok alakították át a nelvaaniakat).
Bothan
A bothanok egy nagyon izgalmas csoport, ugyanis a Legendák kontinuitásában ők egy faj, a kánonban viszont erről nem lehetünk teljes egészében meggyőződve. A Jedi visszatérben elhangzik, hogy sok bothan meghalt azért az információért, hogy az endori ütközet idején az Uralkodó is a Második Halálcsillagon fog tartózkodni. A Legendákban ez ebbe a fajba tartozó felderítőket jelentett, a kánonban azonban ezt máig nem erősítették meg.
A Legendákban a bothanok egy selymes szőrű faj, kicsit kecskés, kicsit lovas, kicsit macskás, de legfőképpen kutyás jellemzőkkel. Előre ugró pofa és hegyes fülek jellemezték őket és mind a hímek, mind a nőstények szakállszerű szőrrel rendelkeztek arcukon. (Az egyik legfontosabb képviselőjuk Borsk Fey’lya, aki az Új Köztársaság államfője is lett – a szerk.)
Térjünk át a kánonra. Az alap felvetés, miszerint bothanok egy csoportja súlyos áldozatok árán megszerezték az információt Palpatine-ról és a Második Halálcsillagról, természetesen itt is áll. A Jedik örököse című regényben még annyival kiegészül ez, hogy kémek voltak. A probléma ezután kezdődik. A kinézetükről hivatalos információ ugyanis nincs, sőt, még az is kérdéses, hogy egyáltalán egy fajról beszélünk-e vagy valamilyen más jellegű csoportotra utal a bothan. Ugyanakkor több olyan karakter bukkant már fel a kánonban, akik pontosan úgy néznek ki, mint a bothanok a Legendákban.
Legjelentősebb ez az öreg fószer a Star Wars Ellenállás sorozatból. Alatta meghagytam Matt Martin, a Lucasfilm Storygroup munkatárásnak véleményét a karakter fajáról, miszerint valóban úgy néz ki, mint egy Legendák-beli bothan, de amíg ezt hivatalos források nem erősítik meg, addig ő max egy „nothan” lehet.
Későbbi forrásokban láttunk bothanszerű lényeket, például Sabine egyik firkája is egy ilyen karaktert ábrázol, illetve a Hogyan ne légy ewokeledel című (elvileg univerzumon belüli) kiadvány is tartalmaz fantomképeket bothanszerű lényekről.
Ezek mellé viszont érdemes hozzátenni egy gondolatot szintén Matt Martintól még 2019-ből. Eszerint a bejegyzés szerint szándékosan tartják vissza bothanok tényleges kinézetét/jellemzőit, hogy mikor végül elmesélésik a történetük, akkor rendelkezésre álljon minden lehetőség.
About Author
