Ilyen is lehetett volna A Birodalom visszavág
Eredetileg egészen más lett volt az ötödik epizód.

A Birodalom visszavágot sokan máig a legjobb Star Wars filmnek tartják, nem véletlenül. Azt is sokat tudják, hogy a remek filmet Irvin Kershner rendezte, míg forgatókönyvén már Lawrence Kasdan is dolgozott. Az talán már kevéssé ismert, hogy a film első szkriptjét Leigh Brackett írónő jegyezte.
Leigh Brackett amerikai sci-fi írónő volt a 20. század derekán, akit az „űropera királynőjeként” is neveztek. Brackett több regényt és novellát is írt, melyek eleinte a Naprendszerben játszódtak, egy fiktív idegen fajok által lakott Marson és Vénuszon. Történeteinek egyik fő karaktere Eric John Stark volt, aki több kalandban vett részt előbb a Naprendszerben, majd a fiktív Skaith csillagrendszerben – A rőt csillag című regénye például magyarul is megjelent. Brackett a könyvek és novellák mellett forgatókönyveket is írt, ilyen volt például az 1946-ban a Humphrey Bogart főszereplésével elkészült Hosszú álom (The Big Sleep.) Számunkra azonban elsősorban azért jelentős alakja, ugyanis George Lucas őt kérte fel a nagy sikerű Csillagok háborúja folytatásának, a későbbi A Birodalom visszavág forgatókönyvének megírására. Brackett el is készített egy kéziratot, nem sokkal azelőtt, hogy 1978. március 18-án, 62 évesen elhunyt rákban. Lucasnak azonban nem tetszett Brackett szkriptje, ezért átdolgozta azt, két újabb forgatókönyvet is írt, majd felkérte Lawrence Kasdant, hogy dolgozza át itt-ott a párbeszédeket. Brackett már nem élte meg a film premierjét, de a forgatókönyvben tett munkáját a stáblistán is elismerték.

Milyen is volt Leigh Brackett forgatókönyve? Ezt az eredeti szkriptet több mint harminc évig csak az Eastern New Mexico University könyvtárában vagy a Lucasfilm archívumában lehetett elérni, ám a 2010-es években a Starkiller: The Jedi Bendu Script Site online is elérhetővé tette, ráadásul nemcsak az eredeti draft fényképeit, hanem annak átiratát is. Beleolvasva e forgatókönyvbe számos ismerős részletet találunk: a történet egy havas bolygón játszódik, ahol Luke Skywalker és Han Solo valamiféle gyíkszerű lényeken lovagolnak ki, mikor Luke-ot megtámadja egy hószörny; Luke egy távoli bolygóra megy jedivé tanulni egy békaszerű lényhez, aki Obi-Wan Kenobit is tanította régen; Han és Leia együtt menekül egy aszteroida mezőben, románc alakul ki közöttünk; Han és Leia eljutnak egy felhők közötti orbitális városba, ahol találkoznak Han régi ismerősével, Landóval, aki elárulja őket; Luke és Vader párbajoznak a történet végén.

Máshol viszont jelentős különbségekre bukkanunk. Például sokkal több csókjelenettel és románccal találkozunk, erősebben kibontakozik a történetben a szerelmi háromszög, a Han és Leia románc mellett Luke-ot is hajtja a szerelem a gyönyörű hercegnő iránt. A háborús jelenetek viszont kevesebbek. Kezdjük rögtön az elején: a havas bolygón egészen másfajta ütközet zajlott le, az igazi nagy fenyegetést a wampák támadása jelentette (akiket ekkor még nem neveztek wampaként), akik mészárlást végeznek a Lázadó bázison. Ekkor fut be a Birodalom, egyértelművé téve, hogy a Lázadóknak pucolniuk kell. Nincs itt tehát AT-AT vs. hósiklók, nincsenek hős pilóták, még az egy szem Sedge (Wedge helyett?) is annyit tett, hogy besegíti R2-t Leia űrhajójába (Luke és R2 ugyanis ezzel távoztak és nem egy X-szárnyúval), majd balesetben megfagyott. Érdekesség azonban, hogy a Lázadó Vezérkarnál kontinuitás lett volna, ugyanis itt is Dodonna tábornokot találjuk a vezérlésnél, nem a későbbi Rieekant. Az is másképp alakult, hogy Luke honnan tudta hová kell menni, itt nem Ben szelleme mesél neki a Dagobah-rendszerről (habár Kenobi erőszellemét ugyancsak hallja Luke a wampánál), hanem a fénykardból kieső kristály tartalmaz koordinátákat egy titokzatos világba. Luke és R2 fel is keresték ezt, ahol találkoztak a furcsa, békaszerű Yodával, akit ebben a verzióban még Minch-nek neveztek. Luke és Yoda/Minch sztorija sokban hasonlít a véglegesben, Luke először nem ismeri fel a kis lényben a jedi mestert, Minch segít kiemelni Luke hajóját, valamint Ben Kenobi szelleme is megjelenik. Érdekesebb azonban az a jelenet, amikor kiderül, hogy Minch mennyire zseniális fénykard-vívó, igazi mester, s tudását demonstrálva párbajt is vív Kenobi erőszellemével!

Nemcsak Yoda szerepel még más néven a történetben, hanem Lando is, aki Calrissian helyett ekkor még a Lando Kadar névre hallgatott. Ráadásul a felhőbolygó sem a Bespin volt (bár egy másik világra szerepel a Besspin Kaalida név), hanem eredetileg ez kapta a Hoth nevet. Érdekesebb azonban Lando előtörténete, kiderül ugyanis róla, hogy ő valójában egy klón, a klónháború egyik menekültje, akit a Felhőnép egyik klánfőnöke, Bahiri fogadott be, s gondoskodott róla fiaként. A fehér bőrű és hajú Felhőnép tagjai törzsi társadalomban éltek, s manta-szerű lényeken közlekedtek az égen. Bahiri volt az, aki a barátai megmentésére érkező Luke Skywalkert is elvezette Lando elé, s akinek a meggyilkolását követően fordult Lando egyértelműen a birodalmiak ellen. Ugyancsak új és egyedi karakter a történetben Ovan Marekal, Han Solo dúsgazdag és befolyásos mostohaapja, aki ugyan nem jelenik meg a sztoriban, de Han küldetése lenne, hogy meggyőzze Marekalt, a Birodalom a Császár és Vader utáni harmadik leghatalmasabb emberét, a Szállítási Céh fejét, hogy támogassa a lázadók ügyét. A sztori is azzal zárul, hogy miután kimenekültek Luke-kal együtt Vader karmai közül, Han elindul új küldetésére – tehát itt nincs semmi Boba Fett és karbonitba fagyasztás.

Érdekes továbbá, hogy a történetben az Uralkodó mellett olyan helyszínek is felbukkannak mint Darth Vader kastélya (melyet mozifilmen végül csak a Zsivány Egyesben láthattunk), valamint a Birodalom központját jelentő városbolygó, melyet itt még Ton Muund néven említettek (a Coruscant nevet először Timothy Zahn használta A Birodalom örököseiben). Vader és Luke ebben a történetben is megérzik egymást, sőt talán még erősebben is, mint a filmben láthattuk: a két földrajzilag roppant távolságban lévő személy egymás mellé vágása, illetve Luke a véglegestől egészen más látomása kissé Az utolsó Jedik és a Skywalker kora Rey és Kylo pillanatait idézik. Vader és Luke fantomalakjai rendes párbeszédet folytatnak, Vader próbálja rávenni Luke-ot az átállásra.
A legnagyobb eltérés azonban mindenképpen az, hogy e forgatókönyv szerint Darth Vader nem Luke Skywalker apja. Egyértelműen nem. A Star Wars-filmek legjelentősebb fordulata itt nem következett be, Ben Kenobi meséje lényegében hiteles, sőt a Minch-nél tanuló Luke-ot Ben szelleme mellett apjáé is meglátogatja! Az idősebb Skwalker szelleme előtt és neki teszi le a jedi esküt az ifjú Luke. Ráadásul apjától tudja meg azt is, hogy van egy nővére, akit eltitkoltak. Első verzióban e nővér nevét is említik, Nellith-nek hívják, ám ezt áthúzták. Mindenesetre már itt kezdett épülni A Jedi visszatér fordulata a „másik Skywalker”-ről. Na persze, itt Luke sokkal erősebben kimutatta gyengéd érzelmeit Leia iránt mint a végleges filmben, ám a történet végén már azt olvassuk, hogy „továbbra is szereti Leiát, de már másképp”.

Brackett forgatókönyve tehát sok szempontból emlékeztet a végleges filmre, jelenetek, helyszínek, karakterek is ismerősök. Néhol azonban egészen más és érdekes dolgokat olvashatunk, s egy alternatív A Birodalom visszavágban lehet részünk.
(A nyitóképen Ralph McQuarrie látványterve A Birodalom visszavághoz. Forrás: Star Wars.com)