Zengő vadászgépábécé

A Star Wars ikonikus vadászgépeinek számítanak az X-szárnyúak, de ugyancsak jól ismert dizájn jellemzi az A-szárnyúkat és Y-szárnyúakat is, de a B-szárnyúak sem ismeretlenek a rajongók többségének, míg a Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet az U-szárnyú vadászgépeket is bevezette. Alexander Freed Alphabet osztaga kifejezetten e vegyes „ábécégépekről” kapta a nevét. Ennél azonban jóval több, a latin ábécé betűiről elnevezett vadászgépeket ismerünk, különösen a Legendákban!

Cikkünkben olyan vadászgépekre fókuszálunk, ahol a szárnyakra utaló latin betűs elnevezést használnak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy latin betű természetesen más vadászgép típusmegjelölésében is szerepelhet, ahogy a latin mellett a görög vagy a héber ábécé betűiről (pl. Delta-7 Aethersprite és Eta-2 Actis elfogóvadászok, illetve a legendák Aleph-osztályú vadásza) és az in-universe aurebesh betűiről is neveztek el hajókat (pl. a Régi Köztársaság Aurek-osztályú taktikai támadóvadászai). Elsősorban a Wookieepediát, valamint néhány enciklopédiát is használva, nézzük tehát a betűs-szárnyú vadászokat. Haladjuk tehát ábécérendben!

A-szárnyú

Egy ismertebb vadászgéptípus, mely A Jedi visszatérben jelent meg. A Lázadás egészen pontosan RZ-1 A-szárnyú elfogóvadászt használt. Prototípusa a nem sokkal a klónháború végét követően, a Kuat System Engineering által tervezett R-22 Spearhead volt, ami a klónháborúban a jedik által használt Delta-7 Aethersprite elfogóvadászok továbbfejlesztetése. A Galaktikus Birodalom azonban elvetette a hajó tömeggyártását, de a Tammuz-ani Királyság vásárolt ilyen gépeket, ahonnan bizonyos hajók a Lázadás kezére kerültek. A Lázadás mérnökei átalakították a vadászgépet: páncélját könnyebb anyagúra, motorját erősebbre cserélték, ellátták hiperhajtóművel és javították a fegyverzetét. Ezzel létrejött az RZ-1 A-szárnyú, a prototípusnál fürgébb, jobb fegyverzetű elfogóvadászt. Egy olyan gyors és jól manőverezhető vadászgép jött létre, amelyet még a jediknek is kihívás irányítani. Ahogy a Minden ami Star Wars c. enciklopédia fogalmaz, „gyakorlatilag nem több, mint egy két nagy hajtóműre rögzített pilótafülke” (307. p.). A-szárnyúkat használt például a Főnix-sejt, illetve az endori csatában a Zöld osztag, Poe Dameron édesanyja, Shara Bey is efféle vadászgépet vezetett. Az Új Köztársaság idején a Kuat visszaszerezte a terveket, s megépítette a továbbfejlesztett RZ-2 A-szárnyúkat, melyek még az előző generációnál is fürgébbek lettek. Ám míg a korábbi generáció burkolatán pl. sérüléseket okozhattak a hirtelen gyorsítások, ezt a hibát immár kiküszöbölték. Ilyet vezetett például Tallie Lintra, az Ellenállás pilótája is.

B-szárnyú

A B-szárnyú egy újabb régi dizájn, szintén A Jedi visszatérben debütált. A vadászgép neve is magyarázatra szolgál: történt ugyanis, hogy a filmhez kétfajta vadászgép-látványtervet készítettek, amit A-vadásznak és B-vadásznak neveztek. Az „A” vadász valóban hasonlított az A betűre, ám a B kevésbé, maximum annak kisbetűs változatára. Az egyik látványtervezőről, Bill George-ról Bill-wingnek becézték, a legendákban pedig a Blade-wing, azaz pengeszárnyú jelent meg magyarázatnak. Ezt a megnevezést kanonizálta a Lázadók sorozat, ahol a vadászgép prototípusát (B6) láthattuk. Ezt egy mon calamari mérnök Quarrie készítette (Ralph McQuarrie-ról kapta a nevét), aki továbbfejlesztette a verpin hajóépítők terveit. A prototípus és a tömeggyártott B-szárnyúak egyaránt kardszerű alakúak voltak, giroszkópos pilótafülkével, szárnyai végén, a talpán és a pilótafülkénél is lézerágyúkkal. A giroszkópos pilótafülke harc közben mozdulatlan maradt, a vadászgép többi része körülötte forgott. Így a pilóta jobban tudott az ellenséges célpontokra fókuszálni, miközben kitért az ellenséges lövegek elől. A tömeggyártott A/SF-01 B-szárnyú vadászbombázót blokádtörésre tervezték, tűzereje (lézerágyú, ionágyú, protontorpedó) vetekedett a nagyobb hajókkal, a korvettekét felül is múlta. A koncentrált tűzerő fegyverzet-beállításként valószínűleg megmaradt, ahogy azt a Kóbor alakulatban is láthattuk. Cserébe meglehetősen lomha és nehezen manőverezhető vadászgép lett. Míg a prototípus kétszemélyes, addig a A/SF-01 B-szárnyú már egyszemélyes vadászgép volt, a Legendákban pedig készült kétüléses B-wing/E is, melyben lövész is helyet kapott.

C-szárnyú

A C-szárnyú már egy kevésbé ismert modell, ráadásul a Legendákban kétféle hajót is érthetünk alatta. Egyrészt a T-21 C-szárnyú civil airspeedert, másrészt a C-szárnyú vadászgépet. A C-szárnyú az X-szárnyúaknál nagyobb, szívósabb vadászgép, kétszer akkora teherkapacitással. Erős pajzsokkal bírt, ám lomhább és kevésbé manőverezhetőbb lett.

D-szárnyú

A D-szárnyú a Legendákban csupán egy szerepjátékban bukkant fel. A Főnixnek becézett D-szárnyú kétszemélyes, egy pilóta és egy lövész által irányított nagyobb vadászgép volt, amit Elhon Tay tervezett. A kánonba a Skywalker kora hozta be a D-szárnyú vadászgépet, az exegoli csata népek flottájában láthatjuk, Seleno Chandro fejvadász irányított egy effajta hajót.

E-szárnyú

Az E-szárnyú immár egy ismertebb dizájn, mely nagyobb karriert futott be a Legendákban, a kánonban a Poe Dameron képregényben debütált, az Ahsoka sorozatban pedig immár a képernyőkön is láthattuk. Az E-szárnyú először 1991-ben a Sötét Birodalom (Dark Empire) képregényben jelent meg, a vadászgépet már az Új Köztársaság fejlesztette a Thrawn főadmirális féle konfliktus idején, s a FreiTek Inc. készítette az X-szárnyúak felváltására. Az E-szárnyú egy gyors és jól manőverezhető vadászgép, burkolata pedig erősebb egy X-szárnyúénál. A két aerodinamikus szárny stabilitást biztosított a hajóknak, s a lézerágyúkat is ezek viselték. Természetesen hiperhajtóművel s protontorpedó-kivetővel is rendelkeztek. Egy új asztromech-szériát is fejlesztettek hozzá, az R7-eseket. Az E-szárnyú végül nem érte el tervezői óhajtott célját, az R7-esek, és a lézerágyúk is problémásak voltak, így nem sikerült kiszorítaniuk a megbízhatóbb X-szárnyúakat. A yuuzhan vong háborúkban harcoló Zöld majd Blackmoon század is E-szárnyú vadászgépekből állt, melyet egy időre Luke Skywalker irányítása alá is rendeltek.

H-szárnyú

Ezúttal kicsit ugornunk kell az ábécében, rögtön a H betűhöz. A Legendákban a Lázadás H-szárnyú megjelöléssel a BTS-A2 nagy hatóságú csapásmérő vadászgépet illette. A vadászgépet ugyanaz a Koensayr Manufacturing gyártotta, amely az Y-szárnyúakat is. A hajó, melynek megjelenése egyaránt hasonlít a latin H-ra és az aurebesh herf betűre, egy szerepjáték magazinban jelent meg. A H-szárnyú komoly arzenállal rendelkezett, csupán a B-szárnyú fegyverzete képviselt nagyobb tűzerőt. Az Y-szárnyúaknál például kétszer annyi protontorpedót hordott (8 darabot). A burkolata és a pajzsai is elég erősek lettek, ám ez ezúttal is a sebesség és a manőverezhetőség rovására ment. Egy H-szárnyút ráadásul háromfős személyzet működtetett, egy pilóta és két lövész. Az Y-szárnyúval szemben a H-szárnyúhoz nem járt asztrodroid, csak korlátozott navigációs képességei voltak, ahogy a katapultülést is mellőzték.

K-szárnyú

A K-szárnyú vadászgép már egy gyakrabban felbukkanó típus a Legendákban. BTL-S8 K-szárnyú támadóvadász nehézvadászgép és bombázó. A H- és az Y-szárnyúakhoz hasonlóan ezt is a Koensayr Manufacturing készítette. A K-szárnyú vadászgépek az Új Köztársaság fejlesztései voltak, fegyveres konfliktusban először a fekete flotta krízisben vettették be őket, majd harcoltak a yuuzhan vong háborúban és a második galaktikus polgárháborúban is. A K-szárnyúak elsődlegesen bombázófeladatokra tervezték, mint a planetáris célpontok, űrállomások vagy lassan-mozgó zászlóshajók precíziós bombázása. Mindemellett felderítő és kísérő feladatokat is elláttak. A K-szárnyú nagyobb volt az Y-szárnyúaknál, de fényalatti sebessége elérte elődjét. Fegyverarzenálja impresszív volt, például proton- és más torpedók mellett rakétákkal, termikus bombákkal, űraknákkal és az ellenséges pajzsokat túltöltő plazmatorpedókkal is felszerelték. A fegyverrendszer kezelésére a pilóta mellett egy lövészre is szükség volt. A vadászgép nagy hátránya azonban az volt, hogy hiperhajtóművel nem rendelkezett, így csak hordozóval szállíthatták.

L-szárnyú*

Ez egy kakukktojás, ugyanis nem vadászgép, hanem a Knights of the Old Republic Lethisk-osztályú teherhajójának modelljét nevezték így a játék forráskódjában. A hajó hivatalos megnevezésében azonban ez már nem szerepel.

M-szárnyú*

Bizonyos szemszögből újabb kakukktojás a Lázadók Szövetségének M-osztályú vadászgépe, mely a Legendákban bukkant fel. A hajó dizájnja azonban egyértelműen emlékeztet a latin M betűhöz, ezért helye van ebben az összeállításában. Kétüléses pilótafülkével bírt, egyetlen pilóta is irányíthatta, de a navigációs rendszert másodpilóta is kezelhette. Itt jegyezném meg az ábécében továbbhaladva, hogy N-szárnyú vadászgép sincs, a Naboo N-1 vadászgépének szárnyelrendezése véletlenül sem hasonlít az N betűhöz, neve a gyártóbolygóra utalhat csupán.

Q-szárnyú*

A Q-szárnyút azért csillagoztam meg, mert még a Legendák kánonjába sem tartozik, a LEGO Star Wars Battlesben említették, majd a Robot Chicken: Star Wars Episode II paródiában is szerepelt, nevetséges Q-alakú dizájnnal (vagy fánk alakú – a szerk.).

T-szárnyú

R-60 T-szárnyú elfogóvadász már egy valós vadászgéptípus a Legendák kontinuitáson. A 90-es évek videójátékaiban (pl. Star Wars: X-Wing Alliance, Star Wars: Jedi Knight: Mysteries of the Sith), majd a Star Wars Galaxies MMORPG-ben bukkant fel. A T-szárnyút eredendően az A-szárnyú leváltására tervezték, ám a projekt kudarcba fulladt. A T-szárnyú sebessége elérte egy TIE Interceptorét, ráadásul hiperhajtóművel is felszerelték. Pajzsa és burkolata azonban nem volt túl erős, és manőverezésben alulmaradt az A-szárnyúhoz képest. Ráadásul olcsó alapanyagokból tákolták össze, s a navigációs kompúterei is kódolási hibáktól hemzsegtek.

U-szárnyú

Az U-szárnyú már a kánon újítása, a Zsivány Egyes ikonikus vadászgépe, mely azóta például a Lázadókban vagy az Andorban is szerepelt, a Squadrons játékban pedig magunk is irányíthatjuk. UT-60D U-szárnyú vadászgép egyben támogatóhajó, illetve csapatszállító. A Zsivány Egyes – Képes útmutató szerint „sokkal inkább repulzorhajó, mint vadászgép” (60. p.). Az Incom Corporation gyártotta transzportként, illetve olyan vadászgépként, mely katonákat tudott ledobni a csatatérre, s légitámogatást is biztosított számukra, ahogyan azt a scarifi csatában is láthattuk. Az újabb U-szárnyú modellek már az X-szárnyúakhoz hasonlóan mozgatható szárnyakkal (S-foils) rendelkeztek, s erős lézerágyúkkal és hiperhajtóművel is felszerelték. A szárnyak a hajtóművek többlethőjének elvezetésében és az elhárító pajzsbevonat növelésében is szerepet játszottak. A vezérlést egy pilóta, vagy egy pilóta és másodpilóta párosa is elláthatta, míg nyolc utast tudott emellett szállítani. UT-60D U-szárnyú az Incom egyik utolsó vadászgéptípusa volt, mielőtt a Birodalom államosította a céget. A Lázadók Szövetsége Bail Organa segítségével szereztek meg egy szállítmányt, míg Saw Gerrera is szert tett ilyen hajóra. A Szövetség U-szárnyúi a Vadászgép Parancsnokság, tehát Merrick tábornok alá tartoztak, ám speciális funkciójuk miatt együttműködtek a Különleges Erőkkel is. Az U-szárnyúnak volt egy civil verziója is, a BT-45D erről hiányoztak a katonai felszerelések, valamint a hiperhajtómű is, leginkább magán biztonsági erők használták.

V-szárnyú

A V-szárnyú alatt egész sok mindent értettek, különösen a Legendákban, siklókat, airspeedert, de még utasszállítót is neveztek ekképpen. Számunkra azonban most az Alpha-3 Nimbus-osztályú V-szárnyú vadászgép, és annak variánsai az érdekesek. A V-szárnyú először a mozivásznon bukkant fel A Sith-ek bosszújában. Ezt a Kuat System Engineering hajógyárai gyártották, még a klónháború végén a Galaktikus Köztársaság, majd később a Galaktikus Birodalom számára. A V-szárnyú sikerrel váltotta fel a Slayn&Korpil által gyártott, mozgatható szárnyakkal rendelkező V-19 Torrent vadászgépeket. A Birodalom főleg V-szárnyúakat alkalmazott a TIE vadászok előtt. A V-szárnyúak kifejezetten gyors hajók voltak (52 000 km/óra), jól gyorsultak és jól manővereztek. Hiperhajtóművel nem rendelkeztek, s a létfenntartó rendszerekkel is csínyján bántak, a V-szárnyú pilótájának – a TIE vadászpilótákhoz hasonlóan – megfelelő létfenntartó rendszerrel bíró öltözetet kellett viselni. A navigációért asztrodroid felelt. V-szárnyúakat többet láthattunk például a Rossz Osztag animációs sorozatban, de még A Mandalóri visszaemlékezésében is Kelleran Beq-et és a kis Grogut üldözve. A V-betű kapcsán megemlíthetjük még a Victor-szárnyú vadászgépet, amely a Solo – Egy Star Wars-történetben bukkant fel.

X-szárnyú

És ezzel elérkeztünk az X-szárnyúhoz, a Lázadók Szövetsége csodafegyveréhez. Az X-szárnyú természetesen az Egy új reményben bukkant fel, a Halálcsillag megsemmisítésekor. Ezek a T-65B X-szárnyú vadászgépek voltak, melyeket a már említett Incom Corporation gyártott. Az X-szárnyú egyszerre rendelkezik jó pajzsokkal és jól manőverezhető, ráadásul nemcsak az űrben, de az atmoszférában is képes sikerrel felvenni a harcot. Az X-szárnyú jellegzetes, névadó részei az X-alakú támadószárnyak (S-foils), a négy szárny végén kaptak helyet a lézerágyúk. Az X-szárnyú fegyverzete emellett protontorpedókkal is kiegészült. Az X-szárnyút pajzzsal, szenzorzavaró-berendezéssel, valamint hiperhajtóművel is felszerelték, míg a navigációért asztrodroid felelt. Ismét a Zsivány Egyes – Képes útmutatót idézve a T-65 „az etalon, amelyhez az összes többi vadászgép kialakítását mérik” (54. p.). Bár a karrierjét a Lázadók Szövetségében, majd az Új Köztársaságban és Ellenállásban futotta be, az Incom először a Birodalom számára fejlesztette. A terveket a Z-95 Headhunter, valamint a klónháborús ARC-170 vadászgépek inspirálták. A Birodalom azonban végül leállította a hajók gyártását, s a Sienar TIE vadászai mellett tette le a voksát. Ezt talán a Birodalom nagy baklövéseinek egyikeként is számon tarthatjuk, a Lázadók ügynökei ugyanis megvásárolták az eladatlan vadászgépeket.

A T-65B X-szárnyúak megharcolták a galaktikus polgárháborút, olyan kiváló pilótákkal a pilótafülkéjükben, mint Luke Skywalker vagy Wedge Antilles. A T-65C-A2 modellt is használta a Lázadás, például a scarifi csatánál is láthatunk ilyen gépeket. Az endori csata után fejlesztették a T-70-es modellt, mely ugyan drágább volt elődjénél, de gyorsabb lett és fejlettebb fegyverzetet is kapott. A T-70-est később az Új Köztársaság a még modernebb T-85-ös szériára cserélte, mely hajót animációs változatban az Ellenállás sorozatban láthattunk. A T-85-tel az Új Köztársaság leselejtezte a T-70-eseket, így került ilyen hajó az Ellenállás kezére, Poe Dameron X-szárnyúja is ehhez a modellhez tartozott. A kánonban emellett tudunk egyéb verziókról is, például a B-osztályú X-szárnyúakról. A Legendákban a T-szériát az XJ-széria követte, az XJ5, azaz a ChaseX. A legfontosabb fejlesztés azonban talán a leginkább a Jedi Rend által előszeretettel használt StealthX típus lett, mely egy álcázott X-szárnyú verzió, olyan felszereléssel, amely a szenzorok számára is kevéssé láthatóvá teszi a hajót. A jedik kedvelt eszköze volt, az ún. árnyékbomba, egyfajta átalakított protontorpedó, melyet nem a fegyverrendszerrel, hanem az Erővel céloznak be és sütnek el, így nem lehetett észlelni a kilövését.

Y-szárnyú

A BTL Y-szárnyú vadászgép egy másik ikonikus hajó az Egy új reményből. A Koensayr Manufacturing készítette többfunkciós bombázóként. Az Y-szárnyúak már a klónháborúban is szolgáltak, később a Lázadás szerzett meg beolvasztásra szánt darabokat, melyeket sikerrel alkalmazott vadászflottájában. A Y-szárnyú hosszú története során több modellt is megélt, a vadászgép változásain nyomon követhető a galaktikus történelem. A BTL-B Y-szárnyú bombázó volt az eredeti verzió ami a Galaktikus Köztársaság szolgálatába állt a klónháború idején. Egy vadászgép és egy nagy hatótávolságú bombázó keresztezéseként tervezték, mely leválthatta nemcsak a V-19 Torrent vadászgépeket, de a jedi elfogóvadászokat is. A klónháború folyamán Anakin Skywalker is vezetett efféle Y-szárnyú vadászgépeket, a Malevolence, Grievous tábornok nehézcirkálója levadászására küldött Árnyék század is ilyen vadászgépekből állt.

A Lázadás ikonikus Y-szárnyúi már a BTL-A4 modellhez tartoztak. Az Y-szárnyúak megbízható vadászgépek voltak nehéz tűzfegyverekkel, melyeket taktikai csapásmérő hajókként is használtak. A BTL-A4 egyszemélyes verzió végigharcolta a galaktikus polgárháborút, a Halálcsillag ellen felvonuló Arany osztag is ilyen vadászgépekből állt. BLT-A4 együléses, míg a BTL-S3 – a BTL-B-hez hasonlóan – kétüléses volt, itt a pilóta mellett lövész is helyet kapott. Azonban míg a BTL-B változatban a lövész a farkon lévő toronyban kapott helyet, addig ebben az új verzióban már egymásnak háttal kerültek a pilótafülkébe. Egy másik, Lázadás által alkalmazott modell volt a BTL-A4 LP, melyet leginkább felderítésre használtak. Az Új Köztársaság később az A-szárnyúhoz és az X-szárnyúhoz hasonlóan az Y-szárnyút is modernizálta. Így született meg a BTA-NR2 változat, amely egy egy üléses vadászgép, melyet az Új Köztársaság leginkább járőrhajóként használt. Az Ellenállás is bevetette ezeket a hajókat az Első Rend elleni küzdelemben.

Z-szárnyú*

Végezetül jöjjön egy újabb kakukktojás, a Z-szárnyú. Ezt ugyanis nem láttuk sehol, a különféle hajók alkatrészeiből összetákolt vadászgépek, az úgynevezett „Rondák” egy fajtája volt. Megjegyzendő hogy a sem kánonhoz, sem Legendákhoz nem tartozó Freemaker családban is felbukkannak Z-szárnyúak, ezeket Zander Freemaker építette. Megemlíthetjük még a nagymúltú Z-95 Headhunter vadászgépeket is, ám ezeket nem nevezték Z-szárnyúaknak, így az N-1 naboo-i csillagvadászhoz, és a V-19 Torrent vadászgéphez hasonlóan kimaradnak összeállításunkból.

About Author