A Nagy Hiperűrháború

Új cikksorozatunkban a Régi Köztársaság históriáját vesszük végig, bemutatva annak legfontosabb eseményeit. A Régi Köztársaság történetének I. része a Nagy Hiperűrháborút (YE 5000) mutatja be.

Előzmények

Körülbelül 25.000 évvel a yavini csatát megelőzően az ősi tythoni Erő-használók, a Je’daii Rend tagjai szervezetüket az Ossus világára költöztették és Jedi Rendnek nevezték el, majd felesküdtek a frissen létrejött Galaktikus Köztársaság védelmére. Ez a bejelentés nem tetszett minden Jedinek, egy csoportjuk, Xendor vezetésével, megalakulásuk után közel 500 év elteltével a Sötét oldalt is tanulmányozni kívánta, ami miatt a Rend kitaszította magából. Xendor követőkre talált, szervezete Lettow Légiói néven híresült el, majd megtámadta a Jedi Rendet, de végül elbukott. Ezt tartjuk számon Első hitszakadásként. Bár Xendor és követői elbuktak, évtízezredekkel később is fel-felbukkantak tanításainak követői, közülük is kiemelkedett Ajunta Pall. Pall rengeteg követőt gyűjtött maga köré, majd megtámadta a Jedi Rendet, nem sokkal a Második hitszakadást követően. Ez volt a Százéves Sötétség, amely rengeteg áldozattal járt (YE 7000-6900). A corbosi csatában sikerült legyőzni a jediknek Ajunta Pallt és követőit, azonban számos sötét jedi túlélte a konfliktust, köztük Pall is. A legyőzöttek rátaláltak a Korribanra és a sithekre, s egy kis erődemonstrációt követően (Ajunta lefejezte a sith királyt) az aranyvérű sith faj az érkezetteket istenként kezdte tisztelni. A sötét jedik a Sötét oldal felhasználásával és sith alkímiai eljárások segítségével idővel egységesítették szervezetüket az őslakosokkal, így született meg a Sith Rend, melynek első nagyura Ajunta Pall volt.

A Nagy Hiperűrháború kitörése

A Százéves Sötétséget és a Sith Rend megalakulását követően, a következő kétezer évben a Jedi és Sith Rend egymástól elszigetelve építkezett, fejlődött, s egymásról nem tudván létezett. YE 5000-ben azonban, két köztársasági civil, Gav és Jori Daragon új hiperűrútvonalakat kívántak felfedezni annak érdekében, hogy felhalmozott, hatalmas adósságukat kifizethessék. Véletlenszerűen ütöttek be a koordinátákat a navigációs számítógépükbe, s szerencséjükben bíztak, hogy túléljék a kalandot. Sikeresen visszalopott hajójukkal, a Starbreaker 12-vel végül a Korribanon landoltak. A sithek azonnal fogságba ejtették a nem várt jövevényeket.

Ekkoriban halt meg Marka Ragnos sith nagyúr, sírja felett pedig ádáz párbaj zajlott két leendő nagyúr, Ludo Kressh és Naga Sadow között a hatalom megszerzéséért. Miután tudomást szereztek a foglyoktól a Köztársaság létezéséről, Kressh kémeknek nyilvánította az érkezetteket és halálbüntetést követelt, Sadow azonban másképp gondolta. Megrendezte a civilek szökését és elhitette a sithekkel, hogy a mentőakciót a Köztársaság ügynökei hajtották végre. Valójában azonban a testvérpárt magánál tartotta, egymástól elkülönítve, és saját céljaira kívánta őket felhasználni, vendégeivel pedig szövetségesként viselkedett.

A mesteri álhír segítségével Sadow felhergelte a sitheket, ám riválisa, Kressh rájött a cselszövésre, ezért Sadow Jori közbenjárásával legyőzte riválisát és elindította a sith inváziót. Habár Jori megszökött Sadow elől és figyelmeztetést küldött a Koros rendszerben uralkodó Teta császárnőnek (aki a Köztársaságnak továbbította a közelgő invázió hírét), az intelmet csak kevesen vették komolyan. Ilyen körülmények között érte el Coruscantot a sith támadás. Sadow mozgósította erőit és egyszerre több köztársasági világot támadott meg. Szem alakú meditációs gömbjéből, melyet a Primus Goluud vörös óriása körül helyezett el, személyesen irányította a csatákat és a csatameditáció nevezetű Erő-képességgel sokszor javára fordította a csaták kimenetelét. Ekkora nyers és kegyetlen erővel szemben, úgy tűnt, a Köztársaság tehetetlen.

Fordulópontok

Naga Sadow uralma azonban nem tartott örökké. Egyrészt, idővel Gav ellene fordult, mikor szép lassan kiderítette, hogy a sith nagyúr végig csak kihasználta. Másrészt, a Köztársaság felfedte, hogy Sadow Erő-illúzió segítségével sokkal nagyobb sereget vetített ki, mint amennyi katonája valóban volt. Sadow érezte, hogy a háborút el fogja veszíteni, nyomában volt Jori Daragon a Koros Major teljes haderejével és a Köztársasággal. Végül a Yavin IV-re vonult száműzetésbe, massassi harcosaival pedig felépíttette a Nagy Templomot, a Lázadók Szövetségének későbbi főhadiszállását. Massassi harcosai pedig idővel állatias visszafejlődést mutattak.

A háború utóhatása és következményei

Amiatt, hogy a sithek pusztítása ne ismétlődhessen meg, a Köztársaság és a Jedi Rend megkezdte a sithek kiirtását, nem kímélve senkit a sith világokon. A kegyetlen mészárlás egyik túlélője, Tenebrae a szülőbolygóján, a Nathemán végrehajtott egy embertelen rituálét, melynek eredményeképpen a bolygóra csalt 8000 megmaradt sith nagyúr elméjét kontrollálta, majd a sitheket gyakorlatilag felemésztette (Iokath világán talált szuperfegyver, a Zildrog segítségével). A folyamat magát az Erőt is elnyelte, így a Nathema egy kihalt pusztaság maradt, Tenebrae pedig közel halhatatlanná vált. Felvette a Darth Vitiate nevet és megtalálta az elveszett sith kolóniát a Dromund Kaason, ahol sith császárrá kiáltotta ki magát. Vitiate ezt követően több mint ezer éven át rejtőzött, manipulálta a mandalóri harcosokat és később Revan és Malak Sötét oldalra fordulásáért is személye okolható.

About Author